Romániába látogat a moldáv külügy- és európai integrációs miniszter
Natalia Gherman, moldáv külügy- és európai integrációs miniszter szerdán és csütörtökön két napos hivatalos látogatást tesz Bukarestben, Bogdan Aurescu román külügyminiszter meghivására. A moldáv diplomata első alkalommal látogat Romániába az új kisinyóvi kormány megalakulása óta. A két miniszter kétoldalú megbeszéléseket folytat és elnökletük alatt sor kerül a román-moldáv európai integrációs kormányközi bizottság harmadik ülésére, amely a kisinyóvi hivatalosságok reformerőfeszitéseinek támogatására hivatott olyan fontos területeken, mint például az európai integráció. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.04)
Öt és félév letöltendő börtönbűntetésre itélték Dan Diaconescut
Öt és félév letöltendő börtönbűntetésre itélte jogerősen a bukaresti táblabiróság szerdán Dan Diaconescu újságirót, üzletembert, a PPDD párt vezetőjét. Az OTV alapitójaként és műsorvezetőjeként ismertté vált politikust zsarolásban találta vétkesnek a táblabiróság. A vád szerint Dan Diaconescu 2009-ben 200 ezer eurót követelt az Arad megyei Zărand község polgármesterétől, akit azzal fenyegetett, hogy ha nem fizet, az OTV-ben leleplezik állitólagos illegális ingatlanügyleteit. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.04)
Mennyire informáltak a románok az ország helyzetéről?
A Konrad Adenauer Alapitvány és a Független Médiaközpont megrendelésére készült közvéleménykutatás szerint a román állampolgárok mintegy 7%-a elégedett azzal, amiként a politikusok tájékoztatják őket. Ugyanakkor, a román közvélemény mindössze 28%-a véli függetlennek a médiát. Négy tv-csatorna által sugárzott, illetve négy napilapban közölt csaknem 13 ezer politikai cikk 2014 január és december közötti időszakban végzett megfigyeléséből az is kiderült, hogy a leggyakrabban Victor Ponta miniszterelnök szerepelt a médiában. Őt követette Traian Băsescu volt államfő és Klaus Iohannis jelenlegi államelnök. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.04)
Hogyan reagálnak a románok földrengéskor?
A románok nagyrésze nem tudja, hogy mit kell tennie földrengés esetén. A többségük olyan döntéseket hozna, amelyek fatálisak lennének vagy még inkább elnehezitenék a mentőcsapatok munkáját, mutat rá a Sürgösségi Helyzetek Főfelügyelősége által idézett, a felnött lakósság körében végzett tanulmány. E konkluzió nyomán januárban kampányt hirdettek meg a „Nem félek a földrengéstől” elnevezéssel. A Sürgösségi Helyzetek Főfelügyelősége ismételten felhivta a figyelmet, hogy kéregmozgás esetén el kell zárni a gázt és a villanyt, s ha szükségünk van fényre, akkor csakis zseblámpát használjunk. A 38 évvel ezelőtt, 1997 március 4-én történt, a Richter skálán mért 7,2 erősségű földrengés, Európa viszonylatában, a XX-ik században bekövetkezett egyik legnagyobb kéregmozgás volt, melynek következtében 1.600 ember veszitette életét, több tucatnyian sebesültek meg és 35 ezer lakás rongálódott meg, illetve dölt őssze. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.04)
Visszavág a DNA
Az Országos Korrupcióellenes Ügynökség (DNA) azt állitja, hogy Victor Ponta miniszterelnök súlyos zűrzavart keltett azzal, hogy kétségbevonta a DNA tavalyi évértékelőjében ismertetett adatokat. A DNA szerint Victor Ponta azzal a kijelentésével próbálta alátámasztani elégedetlenségét a károk adóhivatali behajtásának lassú üteme miatt, hogy a DNA évértekelője nem más, mint egy „kisebb beugratás”. A DNA ismételten leszögezte, hogy a 310 millió euró kárt – ami háromszor nagyobb, mint 2013-ban – végleges birósági határozatok értelmében állapitották meg, de az Adó- és Pénzügyi Hivatalnak (ANAF) e határozatok nagyon kevés részét sikerült gyakorlatba ültetnie. Az évértékelő ülésen Klaus Iohannis államfő birálóan szólt a pénzügyminisztériumról, kihangsúlyozva, hogy elfogadhatatlan a károk 10%-os rekuperálása. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.04)
Andrei Demeny
