Klaus Iohannis visszaküldte a parlamentnek az Avram Iancut nemzeti hőssé nyilvánító törvényt
Klaus Iohannis román államfő visszaküldte a parlamentnek újbóli megvitatásra azt a törvényt, amely Avram Iancut, az erdélyi románok 1848-49-es szabadságharcosát a román nemzet hősévé nyilvánította – közölte szerdán a romám média. A törvénytervezetet Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke és egy szenátortársa terjesztette be, és a képviselőház február végén mindössze négy ellenszavazattal és tíz tartózkodással fogadta el. Érvelésében az államfő kijelentette, az Avram Iancut megillető tisztelet ellenére nem tartja a törvényt alkalmasnak a jogalkotó szándékának a kifejezésére. Az államfő úgy vélte, a parlament csak általános érvényű jogszabályt alkothat „a román nemzet hőse” cím adományozásáról, amelyben megszabja a kitüntetés odaítélésének a módját, és a kitüntetés formai elemeit. Az elnök a miniszterelnök által is ellenjegyzett rendeletben adományozhat címeket, kitüntetéseket, fűzte hozzá.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.18)
A képviselőház jóváhagyta a pártok tevékenységének és a választási kampányok finanszirozására vonatkozó törvénytervezetet
A képviselőház 262 szavazattal, 8 ellenében és 21 tartózkodással elfogadta a politikai pártok tevékenységének és a választási kampányok finanszirozására vonatkozó törvénytervezetet.Amennyiben Klaus Iohannis államfő kihirdeti a törvénytervezetet, a választási kampányokat kizárólag az állami költségvetésből finanszirozzák. E dokumentumot javasló Mircea Drăghici szociáldemokrata képviselő úgy vélte, hogy a jövőben megszervezendő választási kampányok sokkal átláthatóbbak lesznek. Az átláthatóság növeléséért a pénzadományok csakis bankfolyószámlák révén vehetők fel, fűzte hozzá Drăghici. A törvénytervezetet Tudor Ciuhodaru, a népi és demokrata parlamenti csoport képviselője birálta, azt állitva, hogy a választási kampányokat továbbra is illegálisan finanszirozzák. A választásokon induló jelölteknek adományozott összegek átláthatóságát megkérdőjelezte Márton Árpád RMDZ-képviselő is. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG -03.18)
A román külügyminisztérium nem ismeri el az Orosz Föderáció és Dél-Oszétia között létrejött egyezményt
A román külügyminisztérium nem ismeri el Orosz Föderáció és Dél-Oszétia között megkötött úgynevezett „szövetségi és integrációs egyezményt” és úgy véli, hogy az „egyezménynek” nevezett dokumentum aláirása további kockázatot jelent a régió stabilitására nézve. A felek e szerződést a Krím félsziget Orosz Föderációhoz történő csatolásának egy éves évfordulójának napján irták alá. A dokumentum egy kollektiv védelmi és biztonsági térség kialakitását irányozz elő a grúz oroszbarát, szeparatista térséggel együtt, melynek függetlenségét Moszkva a 2008-as orosz-grúz háború után ismerte el.Oroszország hasonló dokumentumot irt alá tavaly Abháziával is. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.18)
A román külügyminisztérium a leghatározottaban elítéli a tuniszi Bardo Múzeumban elkövetett súlyos terrortámadást
A román külügyminisztérium a leghatározottaban elítéli a tuniszi Bardo Múzeumban elkövetett súlyos terrortámadást. A terroristák 19 embert, köztük 17 külföldi turistát (lengyel, olasz, német és spanyol) gyilkoltak meg.A terroristák először a buszukból kiszálló turistákra nyitottak tüzet a Bardo múzeumnál, majd az épületben is vadásztak rájuk. A terepszínű ruhába öltözött támadók géppisztollyal voltak felfegyverkezve.Tunézia a 2011-es januári forradalom óta iszlamista terroristákkal küzd, akik az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezet szövetségesei. Szíriában és Irakban mintegy 3 ezer tunéziai harcol az Iszlám Állam oldalán.
RADOR HIRÜGYNÖKSÉG
