Victor Ponta miniszterelnök a moldovai parlament elnökével találkozott
Victor Ponta miniszterelnök csütörtökön a román Parlamentben Adrian Canduval, a kisinyóvi törvényhozó fórum elnökével folytatott megbeszélést. A találkozó után Victor Ponta kihangúlyozta, hogy Moldova Köztársaság 2014-ben Románia első gazdasági partnere lett, megelőzve Oroszországot.A kormányfő biztositotta a kisinyóvi vendéget a Iuriu Leancă vezette kormány idején (melynek 2014-ben Adria Candu is tagja volt, miniszteri minőségében) megkezdett projektek folytatása felöl, „mindaddig, amig Moldova Köztársaság eltökélt szándéka továbbra is erőfeszitéseket tenni az EU-hoz való csatlakozásáért, az európai és demokratikus társadalom kiépitésének megvalósitása érdekében”. A kisinyóvi parlament elnöke megerősitette, hogy Moldova Köztársaság uniós betagolódása fele vezető útja visszafordithatatlan és továbbra is számit Románia támogatására. Bukaresti látogatása alkalmából Adrian Candu parlamenti elnököt Klaus Iohannis államfő is fogadta a Cotroceni palotában. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.26)
Romániában a háztartási hulladék csupán 3%-át hasznositják újra
Romániában a háztartási hulladékok csupán 3%-át hasznositják újra, miközben az Európai Unióban ennek kétharmadát reciklálják vagy elégetik. Az Eurostat szerint egy román lakós évente legkevesebb 300 kiló háztartási hulladékot termel, mig ezzel szemben az európai átlag évente csaknem egy fél tonna.Dániában, például, egy lakós mintegy 750 kiló hulladékot termel évente, Németországban, Luxemburgban és Ciprusban személyenként több mint 600 kiló hulladék gyűl össze. Másrészt, Romániában az összegyűjtött háztartási hulladékok majdnem teljes egészében a szemétgödrökbe kerülnek és csak 3%-át hasznositják újra. Az európai országok nagyrészében szelektiven gyűjtik a hulladékot, melyet utólag újrahasznositanak vagy elégetnek. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG -03.26)
A bukaresti korrupcióellenes ügyészség újabb ügyben kéri Markó Attila letartóztatását
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) újabb – az ügyészek szerint illegális – kárpótlási ügyben kéri Markó Attila letartóztatását. A DNA csütörtöki közleménye szerint Markó Attilát azzal gyanúsítják, hogy 2008-ban a reális piaci értékhez képest túlértékelt telkek alapján ítélt meg három kárpótlást, és ezzel 75 millió euró kárt okozott az államnak.Markó Attilát már tavaly decemberben le akarták tartóztatni egy másik, hasonló ügyben. A parlament meg is szavazta az ügyészség erre vonatkozó kérelmét, de a vádhatóság végül elállt az őrizetbe vételtől.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.26)
Háziőrizetbe vizsgálják Darius Vâlcov volt pénzügyminisztert
Háziőrizetbe vizsgálják Darius Vâlcov volt pénzügyminisztert. A legfelsőbb törvényszék elutasitotta a volt miniszter előzetes letartóztatásba helyezésére vonatkozó korrupcióllenes ügyészség kérését. Vâlcovot azzal gyanúsítja az ügyészség, hogy 2010 és 2013 között Slatina polgármestereként kétmillió euró kenőpénzt fogadott el egy helyi vállalkozótól. Az érintett cég cserébe közbeszerzési pályázat nélkül kapott megbízásokat.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.26)
Klaus Iohannis román államfő szót emelt amiatt, hogy a szenátus nem járult hozzá Dan Şova előzetes letartóztatásba helyezéséhez
Klaus Iohannis román államfő szót emelt amiatt, hogy a szenátus nem járult hozzá a korrupcióval gyanúsított Dan Şova szociáldemokrata szenátor előzetes letartóztatásba helyezéséhez. Dan Şovát hivatali visszaélésben való bűnsegédlettel és jogtalan haszonszerzéssel gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA) két olténiai hőerőművel kötött ügyvédi szerződései miatt. A szenátus szerdán titkos szavazással döntött arról, hogy nem engedélyezi Şova őrizetbe vételét, amit a DNA kezdeményezett. Klaus Iohannis Facebook-oldalán úgy reagált, hogy nem hagyhatja szó nélkül, hogy a parlament ismét az igazságszolgáltatás útjába állt, pedig egy jogállamban senki sem állhat a törvények felett. „A parlament nem veheti át a bíróság szerepét”, figyelmeztette a honatyákat az államfő, és rámutatott: csak egy feddhetetlen parlament remélheti azt, hogy visszanyeri a polgárok bizalmát. Az államfő szerint alkotmányos jellegű jogi konfliktus keletkezett a parlament és az igazságszolgáltatás között amiatt, hogy a szenátus házszabályát elmulasztották hozzáigazítani egy korábbi alkotmánybírósági döntéshez. E döntés értelmében a képviselőházban egyszerű többséggel is lehet dönteni egy képviselő őrizetbe vételéről. A szenátusban csak minősített többséggel lehet határozni, ami az összlétszám felét plusz egy voksot jelent. Az egyszerű többség a jelenlévő honatyák felét plusz egy szavazatot jelenti.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.26)
