Klaus Iohannis államfő a parlamenti pártok vezetőivel folytatott megbeszéléseket
Klaus Iohannis államfő szerdán a Cotroceni palotában a parlamenti pártok vezetőivel folytatott megbeszélést a személyes adatok és a magánélet védelméről az elektrónikus kommunikáció területén belül. A politikai pártok vezetői törvénykezdeményezést irtak alá a személyes adatok és a magánélet védelmét emlitett területen szavatoló törvény módositására. E kezdeményezés nem utal a kibernetikai biztonságra vontakozó törvényre. A személyes adatok védelme az egyén információs önrendelkezésének biztositását jelenti. Az adatkezelők a természetes személyek személyes adatait csak azok beleegyezésével szerezhetik meg, tárolhatják és dolgozhatják fel. Kivételes esetekben a biró előzetes jóváhagyásával lehetséges a személyes adatokhoz való hozzáférés. Az államfő reményének adott hangot, hogy e törvénytervezetet a parlament jóváhagyja. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 05.06)
A választási törvények heves vitát váltottak ki a képviselőházban
A képviselőház szerdán megvitatta a Választási Törvénykönyvben szereplő három törvényt, nevezetesen a pártok és választási kampányok finanszirozására, a politikai pártokra és a helyi választásokra vonatkozó törvényeket. „A pártok és a választási kampányok finanaszirozására vonatkozó törvény fontos előrelépést jelent a választási rendszer reformfolyamatában”, mondotta Mihai Voicu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője, a választási törvényekért felelős bizottság elnöke. Mircea Drăghici szociáldemokrata képviselő szerint tiz évi politikai vita után e törvény az Állandó Választási Hatóság, illetve a Parlament és az Elnöki Hivatal közötti együttműködés jó példája. Mi több – mondotta Mircea Drăghici – e törvény európai jellegű és fontos lépést jelent a korrupció elleni küzdelemben. E törvénytervezetet a nemzeti kisebbségek csoportja is támogatja, az RMDSZ kivételével, amely nem ért egyet a politikai pártok finanszirozásával kapcsolatos előirásokkal. Ami a párttörvényt illeti, e jogszabályt valamennyi parlamenti frakció támogatta. A képviselők megvitatták a helyhatósági választásokat szabályozó törvényt is, amely előirányozza, egyebek mellett, hogy a polgármestereket egyfordulós szavazáson válasszák meg. E javaslatot a liberálisok kivételével valamennyi parlamenti frakció támogatta. A liberálisok kétfordulós szavazást szorgalmaztak, úgy a polgármesterek, mind a megyei tanácselnökök megválasztására. Az emlitett három törvényt a képviselőháznak is meg kell szavzania. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 05.06)
Az alkotmánybiróság döntött Dan Sova ügyében
Az alkotmánybiróság döntése értelmében Alkotmányba ütköző a szenátus határozata, amelyet Dan Sova szenátor előzetes letartóztatásának jóvahagyásával kapcsolatos szavazás után hozott. Mint ismeretes a március 25-i szenátusi ülésen a jelen levő szenátorok többsége megszavazta ugyan az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) kérését, de a szenátus végül is azt közölte, hogy a törvényhozók nem járultak hozzá Dan Sova örizetbe vételéhez, mivel nem volt meg a szenátus által ilyen esetben előirt minősitett többség. Az alkotmánybiróság szerdai döntése hatálytalanitja a Sova-ügyben hozott szenátusi döntést. Másrészt, Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke szerint a Sova-ügyben hozott alkotmánybirósági döntést mielőbb gyakorlatba kell ültetni. A PNL Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök lemondását kéri, akit azzal vádol, hogy megszegte az alkormány előirásait. Gorghiu sajtóközleményében rámutatott, hogy „a románok ismételten tanui lehettek annak, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) csak visszaélésekkel képes hatalmát gyakorolni”. „A PSD és Călin Popescu Tăriceanu már másfélhónapja, hogy Sova szenátorért felfüggesztette az alkotmányt. Ugyanakkor hirtelen módositották a szenátus működésére vonatkozó szabályzatot, a képviselők és a szenátorok státusát, s mindezt csak azért tették, hogy alaptalanná váljon a liberálisok által Sova-ügyben az alkotmánybirósághoz benyújtott kontesztáció”, fűzte hozzá a PNL társelnöke. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 05.06)
Történelmi mélyponton az alapkamat
A Nemzeti Bank ma 25 bázisponttal 1,75 százalékra vágta az alapkamatot. A lépés váratlan volt, elemzők nem számítottak az újabb mérséklésre. A lej tartalékrátáját 8 százalékra csökkentették a korábbi 10 százalékról, ugyanakkor a valuta tartalékrátája változatlanul, 14 százalék maradt. Elemzők arra számítottak, hogy a március végi alapkamat-csökkentés volt az idén az utolsó, és év végéig 2 százalék marad az irányadó kamat. Tavaly augusztus óta ez volt a hetedik csökkentés. A központi bank február elején 2,1 százalékra mérsékelte az idei inflációs előrejelzését a korábbi 2,2 százalékról. 2016-ban 2,4 százalékos inflációra számítanak, miután szintén február elején módosították a korábbi 2,6 százalékos előrejelzést. Márciusban 0,8 százalék volt az éves infláció. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 05.06)
