2015. október 6

Nem nehezedik különleges migrációs nyomás Romániára, nagyjából ugyanannyi menekültkérelem érkezett a hatóságokhoz, mint egy évvel korábban – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök tegnap a parlamentben, ahol a kormány jelentését mutatta be a migrációról. Közölte, hogy az idei elsõ kilenc hónapban 944 menekültkérelmet jegyeztek a tavalyi 900-hoz képest. A hatóságok az idén 172 külföldit küldtek vissza hazájukba a tavalyi 111-hez képest. Emlékeztetett, hogy Románia két, 500-500 férőhelyes tábort alakított ki az esetleg megnövekedett létszámú migránsok elszállásolására, de eddig nem kellett igénybe venni. Victor Ponta szerint Románia nincs felkészülve a bevándorlók integrálására, ezért egy testületet hoznak létre, amely egyebek mellett szükséges törvénymódosításokat javasol, megvizsgálja a helyi hatóságokkal az integrációs lehetőségeket. Victor Ponta hangsúlyozta, kormánya álláspontja szerint helyes volt, hogy Románia a kötelező menekültkvóták elvével nem értett egyet Brüsszelben, de szerinte hiba volt, hogy Bukarest Magyarországgal és Szlovákiával együtt az Európai Unió többi tagállama ellen szavazott az Európai Unió igazságügyi és belügyminisztereinek szeptemberi rendkívüli tanácskozásán. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.06)

Romániában nincs a rendszerből eredő kockázat a pénzügyi stabilitásra nézve dacára annak, hogy bizonytalan a nemzetközi gazdasági helyzet alakulása és fennáll a nem megfelelő belső gazdaságpolitikák alkalmazásának veszélye. Erre világít rá a Nemzeti Bank pénzügyi stabilitást elemző éves jelentése. Mugur Isărescu kormányzó szerint jelenleg Románia államadóssága fenntartható, de veszélyes lehet további növekedése, ezért mérsékelni kell ezt a folyamatot úgy, hogy az lehetővé tegye a nemzetgazdaság növekedésének ösztönzését. Egyensúlyban kell tartani a bruttó nemzeti össztermék és az államadósság arányát – figyelmeztetett Mugur Isarescu. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.06)

Előzetes letartóztatásban marad Bukaresti felfüggesztett főpolgármestere. A fővárosi Ítélőtábla elutasította Sorin Oprescu óvását, amelyben szabadlábra helyezését kérte. A bíróság tegnap ülésezett és ma hozta nyilvánosságra döntését. A volt főpolgármester ügyvédjei két további kérésre is választ várnak a bíróktól, az egyikben feljelentőjével való szembesítését kéri Sorin Oprescu, a másikban pedig kórházba utalásra kért engedélyt. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.06)

Helyet adott a Legfelsőbb Semmítő és Ítélőszék a Népügyvédje törvényegységesítés érdekében tett folyamodványának, megállapítva, hogy az inasként eltöltött időt is beleszámítják a társadalombiztosítási hozzájárulás időszakába, amennyiben ez idő alatt az inasok bért kaptak, illetve fizették a társadalombiztosítást vagy termelésben végeztek gyakorlatot. A törvényszék határozata értelmében szolgálati időnek számít a tanulmányi idő, amit 1949. január elseje előtt szakiskolákban töltöttek, amennyiben bért kaptak vagy az akkori társadalombiztosítási pénztárakhoz befizették hozzájárulásukat. Az 1949 és 1954 közötti időszakot szolgálati időnek számítják, függetlenül attól, hogy létezett-e fizetési kötelezettség vagy sem, az egyetlen kitétel, hogy 1954 után fizettek társadalombiztosítási hozzájárulást. A Legfelsőbb Semmítő és Ítélőszék határozata kötelező megjelenésének időpontjától. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.06)

Életének 94. évében, családja körében elhunyt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke kedden – tudatta a család nevében Gulyás András titkárságvezető. Temetéséről később intézkednek. Göncz Árpádot 25 éve, 1990. augusztus 3-án választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké, ezzel ő lett a rendszerváltozás utáni Magyarország első államfője. 1922. február 10-én született Budapesten. Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. A második világháborút követően kisgazda, majd a rendszerváltás idején a Szabad Demokraták Szövetsége politikusa volt. 1990-ben tagja lett a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlésnek, amelynek első elnökévé is választották. Pozíciójából adódóan betöltötte az ideiglenes köztársasági elnöki tisztséget, majd augusztusban a harmadik Magyar Köztársaság első elnökévé választották. Tisztségét 2000-ig viselte. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.06)