30 éves a schengeni egyezmény
Harminc évvel ezelőtt, 1985-ben irta alá az Európai Közösségek öt tagállama: Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg és Hollandia az egymás közötti határaik ellenörzésének megszűntetéséről szóló szerződést. A határok nélküli belső közlekedést biztositó schengeni övezet ma már 26 országra terjed ki, amelyek többségükben uniós tagállamok, de ugyanakkor tagjai egyes, EU-n kivüli országok is, mint például Norvégia, Svájc és Liechtenstein. Az szerződés aláirása után öt évvel parafálták e dokumentum alkalamzására hivatott Konvenciót is, de az első schengeni szerződéséket csak 1995-ben kötötték meg hét tagállammal. A schengeni térség lehetővő teszi több mint 400 millió uniós állampolgár, illetve az EU területén legálisan tartózkodó üzletemberek és turisták szabad mozgását. A szabad mozgás haszonnal, de ugyanakkor sok kockázattal is jár, s a schengeni térség tagállamainak mindkettőt megfelelően kell kezelniük. Az évfordulós ünnep alkalmából az Európai Migrációs Hálózat szerdán, Luxemburgban konferenciát tart a schengeni egyezmény jövőbeli lehetőségeiről, illetve a kihivásokról és az erre való hatékony reagálásokról. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.07)
Néhány nap közben elkészül a levélszavazásra vonatkozó törvénytervezet
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői vállalták, hogy a jövő hét közepéig kidolgozzák a levélszavazásra vonatkozó törvénytervezet. „A Választási törvényekkel foglalkozó bizottság a jövő hét közepéig kidolgozza a levélszavazásra vonatkozó törvénytervezetet, amelyet megvitatás véget a parlament plénuma elé terjesztenek”, nyilatkozta Marian Neacsu szociáldemokrata képviselőiselő. A PSD-képviselők e határidőre azt követően vállalkoztak, hogy a liberálisok e törvénytervezet elodázásával vádolták a parlamenti többséget. A levélszavazásra vonatkozó törvénytervezetet legkésőbb két hónapon belül el kell fogadni ahhoz, hogy alkalmazni lehessen a jövő évi parlamenti választásokon. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.07)
Az illegális fakitermelés és erdőirtások nemzetbiztonsági veszélynek minősülnek
A képviselőháy hallgatólagosan szerdán elfogadta azt a törvénytervezetet, mely szerint a törvénytelen fakitermelés és erdőirtás nemzetbiztonségi veszélynek minősül. A törvénykezdeményezés értelmében a nemzetbiztonságot fenyegető veszélynek minősül az egy hektár felületnél nagyobb területen történő erdőirtás, illetve a védett természeti területen levő erdők kivágása. Az új szabályozások lehetőséget teremtenek a Román Hirszerző Szolgálatnak (SRI), a Belügyminisztériumnak és a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy a Környezetvédelmi Minisztériummal együtt intézkedjenek az erdészeti bűncselekmények leszoritásáért. A Számvevőszék legutóbbi adatai szerint az ellenőrzések nyomán készült jelentésekből kiderült, hogy az illegális fakitermelés öt miliárd euró értékre rúg, ami további ok a törvény módositására. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.07)
NATO amerikai nagykövet: Románia „hozzájárulhat a sziriai válság politikai megoldásához”
Románia hozzájárulhat a sziriai válság politikai megoldásához annál inkább, hogy damaszkuszi nagykövetsége továbbra is működik, nyilatkozta Douglas Lute, a NATO amerikai nagykövete. Mint hozzáfűzte, „Sziriában végül is szükség lesz egy politikai megoldásra és azon NATO-tagállamok, amelyek továbbra is kapcsolatban állnak a damaszkuszi kormánnyal fontos szerepet tölthetnek be ez irányban”, mondotta Douglas Lute, arra ösztönözve Romániát, hogy továbbra is járuljon hozzá a sziriai humanitárius válság enyhitéséért tett nemzetközi erőfeszitésekhez. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.07)
Az INS javította az első féléves GDP növekedést
Az országos statisztikai intézet (INS) szerdán enyhén javította, 3,8 százalékra emelte az első féléves román gazdasági növekedést. Augusztus közepén az intézmény arról számolt be, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 3,7 százalékkal bővült az első hat hónapban a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A második negyedévi növekedési ütemet 0,2 százalékponttal emelte a korrekció, így az április-június közötti időszakban a román gazdaság 3,4 százalékkal nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz képest az augusztus közepén közölt 3,2 százalék helyett. Az első negyedévhez képest a második negyedévi GDP változatlanul 0,1 százalékkal nőtt. A román kormány és a Nemzetközi Valutaalap egyaránt 3,4 százalékos gazdasági növekedésre számít az idén. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.07)
Kedveznének a hazai mezőgazdasági termelőknek
Legkevesebb 51 százalékban román hústerméket, zöldséget és gyümölcsöt kellene forgalmazniuk a hazai élelmiszerüzleteknek. A szenátus által tegnap elfogadott tervezetet egy szociáldemokrata szenátor nyújtotta be a parlamentbe, és az élelmiszer-kereskedelemről szóló törvényt egészíti ki. A drasztikus korlátozást előíró jogszabály értelmében az élelmiszerüzletek importált termékeinek aránya legtöbb 49 százalék lehet, kivétel decemberben és januárban, amikor 70 százalékos arányban forgalmazhatnak import gyümölcsöt és zöldséget. A javaslat szerint 25-től 50 ezer lejig terjedő bírsággal sújtható az a kereskedő, aki a szigorú előírást megszegi. A tervezetet még a képviselőháznak is meg kell szavaznia ahhoz, hogy életbe lépjen. A törvényt korábban a kormány negatívan véleményezte, és a szenátus mezőgazdasági bizottsága is elutasította. Szakértők szerint a jogszabály uniós rendelkezésekbe ütközhet. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.07)
Andrei Demeny
