2016. május 25

 Cioloş-Biden találkozó

Dacian Cioloş miniszterelnök kedden Washingtonban Joseph Biden amerikai alelnök találkozott. A megbeszéléseken a román kormányfő az USA támogatását kérte a katonai együttmüködés megerősitése érdeklében a Fekete-tenger térségében. A román közszolgálati rádió kiküldött munktársának tudósitása szerint  Dacian Cioloş az amerikai alelnökkel folytatott megbeszélést – amelyen közös érdekű témák kerültek teritékre – tartalmasnak és konstruktivnak minősitette. Mint elmondta, az amerikai alelnök igéretet tett arra, hogy a NATO támogatni fogja a katonai együttműködést a fekete-tengeri régióban. Dacian Cioloş az USA támogatását kérte egy többnemzetiségű, Románia területén rotációs alapon működő NATO-dandár kialakitásához is. Az amerikai elnökkel tartott találkozó további témája a kelet-európai partnerségen belüli együttműködés volt. E kontextusban Dacian Cioloş külön kihangsúlyozta Moldova Köztársaság támogatásának fontosságát annak érdekébe, hogy ezen országban is – Romániához hasonlóan – érvényesüljenek a alapvető demokratikus értékek. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 05.25)

Egy elhallgattatását, megfélemlítését célzó hatósági visszaélés áldozatának tartja magát Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, aki nem mond le hivataláról. Tăriceanu ellen tegnap indított bűnvádi eljárást az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály hamis tanúzás és bűnpártolás gyanújával a Paul Lambrino herceg nevéhez fűződő törvénytelen erdőrestitúció ügyében. A politikus azt állítja, hogy a szóban forgó visszaszolgáltatási ügyben már véget ért a nyomozás, amikor őt április 15-én tanúként kihallgatták. Tăriceanut két, Bukarest közelében fekvő, államosított telek feltehetően illegális visszaszolgáltatásának ügyében hallgatta ki tanúként a brassói DNA. Az ügy múlt héten jutott a vádemelés szakaszába. Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály szerint a házelnök eskü alatt a valóságtól eltérően azt állította: nem tudott a korrupciós ügy részleteiről, és nincs közeli kapcsolatban a vádlottakkal, akik a vád szerint 145 millió euróval károsították meg az államot. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 05.25)

A fertőtlenitőszer-botrány középpontjában álló Hexi Pharma cég nem „nemzetbiztonsági ügy” és az illetékes szervek nem tartották felügyelet alatt Dan Codrea cégvezetőt, hangzik a médiának átadott közleményben. Ez volt a Román Hirszerző Szolgálat (SRI) válasza, amelyet a titkosszolgálat tevékenységét ellenörző bizottsághoz intézett, ez utóbbi kérésére. Az Ellenörző Bizottság közleménye szerint a korházon belüli fertőzésekre a SRI már akkor felfigyelt, amikor az egészégügyi rendszer egyes, súlyos hiányosságait vizsgálta. E vizsgálatok során a SRI alkalmazottjai olyan adatokhoz és információkhoz jutottak több olyan fizikai személy és kereskedelmi egységek esetében, mint amilyen a Hexi Pharma is, amelyek illegális tevékenységeket folytattak. Az adatokat, melyek alapján nyilvánvalóvá vált a bűnűgyi jellegű cselekedetek elkövetése, a bűntetőügyekben eljáró hatóságok tájékoztatása formájában használták fel, áll a bizottság közleményében. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 05.25)

Szerdán, a Cotroceni palota előtt a védelmi ipar néhány száz alkalmazottja tiltakozott, elégedetlenségének adva hangot amiatt, hogy a hadsereget a hatóságok nem román gyártmányú felszerelésekkel látják el. A tűntetők, akik az Alfa Kartel Szakszervezeti Szövetség és az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) tagjai, felhivásban kérték az Ország Legfelsőbb Védelmi Tanácsától (CSAT), hogy összpontositsa figyelmét e területre, szemelőtt tartva a jelenlegi geopolitikai kontextust. Bogdan Hossu, az Alfa Kartel elnöke rámutatott, hogy a bruttó belső termékből a védelmi struktúrák nagyrészének kiutalt 2% a kivitelre irányul a külföldi partnerekkel megkötött közbeszerzési szerződések miatt. A védelmi ágazat forrásait és kapacitásait a haditechnika romániai fejlesztésére és előállitására kell felhasználni, vélekedett Bogdan Hossu. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 05.25)

Az 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt 6 éves kisfiúra, Etan Patzra és sorstársaira emlékezve ezen a napon tartják az eltűnt gyermekek világnapját. Az eltűnt gyermekek problémájára először az Egyesült Államokban hívták fel a figyelmet. Etan Patz eltűnésének napját Ronald Reagan amerikai elnök 1983-ban az eltűnt gyermekek nemzeti napjává nyilvánította. Az eltűnt kiskorúak ügyét Európában a 2001-ben megalakult Eltűnt és Szexuálisan Kihasznált Gyerekekért Európai Föderáció karolta fel, amely ernyőszervezetként koordinálja a prevenciós és az eltűntek felkutatásával kapcsolatos feladatokat. A szervezet kezdeményezte, hogy május 25. legyen az eltűnt és bántalmazott gyermekek napja. A világnap célja, hogy ráirányítsák a figyelmet a megelőző stratégiákra és az országok közötti együttműködés fontosságára. Az eltűnéshez vezető okok változatosak: sokszor csak a játékba való belemerülés, a kalandvágy vagy valamilyen apróbb sértődés, veszekedés vezet a szökéshez. Az elcsatangolások gyakori oka a félelem a tanulmányi eredmények miatti esetleges felelősségre vonástól: az eltűntként körözött gyerekek 40-50 százalékáról derül ki utóbb, hogy iskolai kudarcok miatt indult neki a nagyvilágnak. Sok fiatal nevelőintézetből, gyermekotthonból szökik meg, náluk az intézeti körülmények állnak a tett hátterében, viszonylag kevesen vannak, akik családból tűnnek el. Az otthonról vagy nevelőintézetből elszökött fiatalok pénz és jövedelem nélkül gyermekprostitúció vagy más bűncselekmény áldozatává válhatnak. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 05.25)