Közvita a rádió-tv-dijak esetleges eltörléséről
A nagy hirnévnek örvendő újságirók, véleményformálók, jogászok, közgazdászok, valamint a civil társadalom, az akadémiai kör és a szakszervezetek képviselői felhivták a politikusok figyelmét arra a veszélyre, amelyet a Román Rádiótársaság (SRR) és a Román Televiziótársaság (SRTV) műsorszolgáltatásaiért állampolgárok által fizetett dijakból származó közvetlen finanszirozás esetleges megvonása jelent. A részvevők ezt a konklúziót fogalmazták meg az emlitett dijak esetleges eltörlése kapcsán szervezett keddi közvitán.Ovidiu Miculescu, a román köszolgálati rádió elnök-vezérigazgatója kihangsúlyozta, hogy az előfizetési dijak veszélybe sodorják a két közintézet működését, mivel a belső kiadásokat – gáz-, viz- és villanyszámla, valamint az alkalmazottak fizetése – ezekből a dijakból fedezik. „Költségvetés nélkül a tevékenység január 1-től gyakorlatilag leáll”, mondotta Ovidiu Miculescu.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 11.08)
A liberálisok a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak béremelésére vonatkozó törvénytervezet újraszavazását kérik
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) a képviselőház által hétfőn elfogadott törvénytervezetek – melyek között a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak béremelésére vonatkozó jogszabálytervezet is szerepel – újraszavazását szorgalmazta. Eugen Nicolăescu, a PNL képviselőházi frakciójának elnöke úgy vélte, hogy a törvénytervezetek megszavazása érvénytelen, mivel nem volt meg a szükséges kvórum.”Felhivjuk Florin Iordache házelnök figyelmét, hogy amennyiben aláir egy vagy több, hétfőn elfogadott törvénytervezetet, csalásért és közokirat hamisitásért felelnie kell a törvény előtt. Amennyiben a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem ismeri el, hogy csalás történt a törvénytervezetek megszavazásakor és nem orvosolja a helyzetet, a PNL kénytelen lesz a birósághoz fordulni”, szögezte le Eugen Nicolăescu. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 11.08)
A kormányfő megtámadja az Alkotmánybiróságon a béremeléseket előirányzó jogszabálytervezetet
A kormányfő bejelentette, hogy megtámadja az Alkotmánybiróságon a több költségvetési alkalmazott béremelését előirányzó törvénztervezetet, amennyiben a dokumentum a képviselőháztól hétfőn elfogadott formában kerül kihirdetésre. Dacian Cioloş kormányfő elmarasztalta a sürgösségi kormányrendelet módositásokkal való elogadása mellett szavazott képviselőket, megjegyezve, hogy az illető béremelések csaknem öt miliárd lejt jelentenek a költségvetésnek és a képviselők eltekintettek a pénzügyi-költségvetési felelősségről szóló törvényétől, amely kimondja, hogy a fizetések nem növelhetőek hat hónappal a választások előtt. Mint ismeretes, az egyes költségvetési alkalmazottak béremelésére vonatkozó sürgösségi kormányrendelet módositásokkal való elfogadása mellett 184 képviselő szavazott, s mindössze egy képviselő tartózkodot a szavazástól. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem vett részt a napirenden szereplő dokumentumok vitáján és szavazásán sem. A kormányrendelet kapcsán megfogalmazott módositások a béremelések és a fizetésemelésbe részesülő alkalmazottak kategóriájának kiterjesztésére utalnak. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 11.08)
Romániában a fiatalok több, mint 40%-a funkcionális analfabéta
Romániában a fiatalok több, mint 40%-a funkcionális analfabéta: tudnak olvasni, de alig értenek meg egy összefüggő szöveget, derült ki egy nemrégi felméréséből. A tanulmány eredményeit az Elnöki Hivatal és a Kormány által szervezett, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem által vendégül látott vita keretében elemezték. A román tanulók által a PISA-felmérésen elért eredmények miatt Románia az Európai Unióban az utolsó helyre szorul. E témában, a bővitett Európában csak Albánia helyzete rosszabb Romániához képest, nyilatkozta Ligia Deca, az elnöki hivatal államtanácsosa. „Európa célul tűzte ki, hogy 2020-ig a 15 életkorú funckionális analfabéta tanulók arányát15% alá szoritja. A legutóbbi PISA-felmérés szerint Romániában ez az arány, sajnos, 42% körül van, a felmérésben részt vett 65 ország közül a 49-ik helyen szerepelünk, ami az utlsó helyet jelenti az Európai Unió viszonylatában”, hangsúlyozta az elnöki hivatal államtanácsosa. „Az eredmények még inkább aggodalomra adnak okot, hiszen nem beszélhetünk történelmi fogyatékosságról”, vélekedett Ioan Aurel Pop, a Babes-Bolyai Egyetem rektora, hozzáfűzve: „Az irás-olvasás tanitására hivatott program alkalmazása szempontjából világviszonylatban a negyedik ország voltunk. 1864-ben, Alexandru Ioan Cuza uralkódnak sikerült megvalósitania, Mihai Kogălniceanu tanácsa alapján és támogatásával, az iskolai reformot a tanügyi törvény gyakorlatba ültetésével, mellyel egyidejüleg bevezette a 7-11 éves gyermekek kötelező és ingyenes oktatását”.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 11.08)
Rozalia Gănciulescu
