2016. november 16

Dacian Cioloş miniszterelnök kabinetje tagjaitól az elmúlt egy évben, mandátumuk átvételétől kifejtett tevékenységük kiértékelését kérte. A szerdai kormányülés kezdetén Dacian Cioloş kihangsúlyozta, hogy a tevékenység kiértékelésének nemcsak az ederményeket, hanem a befejezetlen projekteket is tükröznie kell, annál inkább, hogy a kormányt számos birálat éri. A miniszterelnök szerint az embereket tájékoztatni kell a megvalósult, de a tervbe vett, befejezetlen projektekről is. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 11.16)

Gheorghe Iancu alkotmányjogász professzor szerint a rádió-tv-előfizetési dijakat megszüntető előirás megszegi az alaptörvény két cikkelyét. A professzor szerint alkotmányellenességre utaló gyanújelek tapasztalhatóak a 102 dij – köztük a rádió-tv-dijak – megszüntetését előirányzó jogszabály-tervezet esetében. „Az alkotmány 31.-ik cikkelyének utolsó bekezdése értelmében a köszolgálati rádió és televizió autonóm intézmények, mig az autonómia, ebben az esetben, egyebek mellett, három aspektust feltételez. Az egyik ezek közül a pénzügyi autonómiára utal. A pénzügyi autonómia az emlitett intézmények esetében  azt jelenti, hogy csak azt a pénzt költhetik el, amit az államtól kapnak, de csakis az ők belátásuk szerint. Azaz, ha az államtól egy lejt kapnak, akkor csakis ezt az egy lejt  költhetik el, úgy ahogy jónak látják. Mindaddig, amig az egy lejt öt banira faragja le az állam, ami kihat az emlitett autonómiára, s emiatt az illető két intézmény nem tarthatja fenn magát – alkotmányos előirás megszegésről beszélünk. De a legfontosabb az 56.-ik cikkely megszegése, amely kimondja, hogy az állampolgárok kötelesek hozzájárulni a közkiadások fedezéséhez. Az emlitett dijak eltörlésével e kötelesség megszűnik, ami egyfajta különbségtételhez is vezet”, magyarázta Gheorghe Iancu. Mint ismeretes, Klaus Iohannis államfő megtámadta az alkotmánybiróságon e törvénytervezetet, amelyet a parlament elfogadott. Eljárását több érvvel támasztotta alá, például azzal, hogy a kormány nem véleményezte e jogszabálytervezetet azt megelőzően, hogy a parlament elfogadja, valamint azzal, hogy a tervezet nem jelöli meg a szükséges finanszirozási forrásokat, abban az esetben ha gyakorlatba ültetik e dokumentumot. Klaus Iohannis államfő észrevételét az alkotmánybiróság december 14-én elemzi. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 11.16)

Legalábbis erről biztositották a lakósságot a kormányzók.  Mi több, a lerakatokat is feltötték a fogyasztási csúcsidőszakban szükséges energia-termelő anyagokkal: földgáz, szén, nyersolaj és viz. Nicolae Havrileţ, az Országos Energiaszabályozó Hatóság elnöke sajtóértekezletén közölte, hogy a RomGaz lerakataiban 1,7 miliárd köbméter földgáz helyett – ennyi mennyiséget kellett volna tárolnia az állami gázvállalatnak – 2,4 miliárd köbméter földgázat tároltak. Nicolae Havrileţ azt is megjegyezte, hogy az alacsony nemzetközi gázáraknak és a hazai intézkedéseknek köszönhetően ebben az időszakban az energia nem drágul. Április 1-ig nem módosul a földgáz ára sem, viszont ettől az időponttól a háztartási fogyasztásra szánt földgázat a szabadpiacról vásároljuk, fűzte hozzá Nicolae Havrileţ. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 11.16)

A korrupcióellenes ugyészség őrizetbe vette Ana Maria Pătrut, az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnökét, akit befolyással való többrendbeli üzérkedéssel és pénzmosással gyanusit. Közben Ana Maria Pătru lemondott az Állandó Választási Hatóság elnöki tisztségéről. Az ügyészek szerint Ana Maria Pătru előnybe részesitett egy céget, amelytől az AEP számitástehnikai programokat vásárolt. Az IT-szerződések cseréjében a cégtől 210.000 euró értékű bukaresti lakást kért és kapott. Az érintett a csúszópénzt 2008-ban igényelte, az AEP alelnöki minőségében. Három évvel később ugyanazon cégképviselőktől 15 ezer euró, egy másik cég vezetőjétől 50 ezer euró csúszópénz kért és kapott. A megvesztegetésekből származó pénzből luxusterepjárót vásárolt, amelyet nem a saját nevén iratott forgalomba. A biróság szerdán dönt arról, hogy előzetes letartóztatásba helyezik-e vagy sem. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 11.16)

Az egészségügyi minisztérium módszert változtatott a páciensek megelégedésének mérésére. E felmérést mostanig egy ürlap segitségével végezték, amelyet a betegeknek korházból való kiutalásukkor kellett kitölteniük. A tárca nemrég egy kisérleti programot dolgozott ki, ami abban áll, hogy a betegeknek SMS-ben kell válaszolniuk bizonyos kérdésekre. A kisérleti program szerint, amelyet országos viszonylatban már öt korházban alkalmaztak, a páciensek megelégedési szintje több mint 20%-al csökkent, nyilatkozta Vlad Voiculescu tárcavezető. „A jelenlegi egészségügyi rendszerben a betegek korházi-ellátás iránti általános megelégedési szintje 97,5%, amit a korházak halljaiban található ürlapok páciensek általi kitöltése eredményezett. Most ezen a módszeren változtattunk”, fűzte hozzá a miniszter. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 11.16)

A bukaresti táblabíróság  “megalapozatlannak” találta és elutasitotta Tőkés László európai parlamenti képviselő keresetét, amelyben Románia Csillaga Érdemrend állami kitüntetését visszavonó elnöki rendelet megsemmisítését kérte. Az Elnöki Hivatal közleménye szerint, az érdemrend becsületbíróságának javaslatára Klaus Iohannis államfő márciusban vonta vissza Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga lovagi fokozatát főleg amiatt, hogy  Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől azt kérte, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében, ahogyan Ausztria tette Dél-Tirol esetében.  Az ítélet nem jogerős, ellene a legfelső bírósághoz lehet fellebbezni a felek kiértesítésétől és az indoklás közzétételétől számított 15 napon belül. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 11.16)