Egyhangúan elutasitották a 13. számú sürgösségi kormányrendeletet
A jogi bizottság szenátorai egyhangúan elutasitották a 13. számú sürgösségi kormányrendeletet (OUG) és ezáltal jóváhagyták e rendeletet visszautasitó törvénytervezetet. A hivatali visszaélést dekriminizáló 13-as kormányrendelet elutasitásáról szóló bizottsági jelentést hétfőn a szenátus plénuma elé terjesztik. Ugyancsak hétfőn vitatja meg a képviselőházi jogi bizottság a bűntető-törvénykönyvek módositásait hatályon kivül helyező 14. számú sürgösségi kormányrendeletet jóváhagyó törvénytervezetet. E jogszabáy-tervezetet a felsőház a múlt héten megszavazta és valószinüleg legkésőbb kedden jóváhagyja a képviselőház is. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 02.20)
A polgármesterek kimaradtak a költségivetési béremelések növeléséből
A Romániai Községek Egyesületének (ACOR) közgyűlésén, amelyre hétfőn a Parlamentben került sor 550 községi polgármester részvételével, Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke megmagyarázta, hogy miért maradtak ki a költségvetési béremelésekből. „A romániai közigazgatásnak ki kell lépnie a passziv állapotból. Elfogadhatatlan, hogy egy polgármester abban a tudatban él, hogy nem sért meg egytelen törvényt sem, de nem lehet nyugodt, mivel nem tudja mit szabad és mit nem szabad tennie”, hangsúlyozta a pártelnök. Dragnea a törvényes előirások tisztázását kérte annak érdekében, hogy „akik lopnak, azok féljenek, mig akik nem lopnak és nem korruptak legyen meg számukra az a lehetőség, hogy nyugodtan élhessenek és dolgozhassanak”. A gyűlésen részt vevő Sorin Grindeanu miniszterelnök mgjegyezte, hogy a kormány meghozta az intézkedést a közigazgatási személyzet béremelésére vonatkozóan, de „a fizetésnek tükröznie kell a felelősségvállalást és a kifejtett munkát”. (RADOR HIRÜGYNÜKSÉG – 02.20)
Teodor Meleşcanu: Pozitivan alakulnak a román-orosz kétoldalú kapcsolatok
Teodor Meleşcanu külügyminiszter a román rádiónak adott exkluziv interjúban elmondta, hogy a román-orosz kétoldalú kapcsolatok pozitivan alakulnak. A román külügyminiszter Münchenben részt vett a két napos biztonsági konferencián, további csaknem 80 védelmi- és külügyminiszterrel együtt. „Oroszországgal pragmatikus és konstruktiv dialógust akarunk folytatni, tiszteletben tartva a NATO és UE tagságunkból adodó korlátokat”, hangsúlyozta Teodor Meleşcanu. Arra a felvetésre, hogy – következésképpen – nincs szó a Románia és Oroszország közötti kapcsolatok „felmelegedésésről”, amint ezt a bukaresti orosz nagykövet sugallta, Teodor Melscanu kifejtette: A kapcsolatok pozitiv alakulásáról beszélünk. Egy másik kérdésre, miszerint van okunk az aggodalomra azt követően, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Münchenben poszt-nyugati jövőről beszélt, a román diplomácia vezetője igy válaszolt: „Ez, nyilválvaló, az Orosz Föderáció külpolitikájának része, amit az orosz külügyminiszter csak belefoglalt egy szónoklatba, amit figyelemmel követtek, de nem keltett különösebb hatást”. Mint hozzáfűzte, „a müncheni fórum középpontjában az USA-val való kapcsolatok álltak, de nem kerültek teritékre olyan súlyos kérdések, mint például a sziriai helyzet”. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 02.20)
A liberálisok törvénytervezetet dolgoznak ki a bűntető-törvénykönyvek módositására
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) keretében létrehozott munkacsoport törvénytervezetet dolgoz ki a bűntető-törvénykönyvek módositására, szemelőtt tartva az alkotmánybiróság döntéseit és az emberi jogokra vonatkozó európai irányelvet. Cătălin Predoiu, a párt első alelnökét bizták meg e jogszabály-tervezet kidolgozásával. „Miután elkészül a tervezet szövege megvitatjuk az ellenzéki pártokkal is, beleértve a PSD-t is, hiszen mindenki érdeke, hogy egy jó törvényt dolgozzunk ki”, hangsúlyozta Cătălin Predoiu. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 02.20)
Tanúként hallgatták ki Tőkés Lászlót az 1989-es forradalom ügyében
Tanúként hallgatta ki Tőkés László európai parlamenti képviselőt a román katonai ügyészség hétfőn az 1989-es romániai forradalom ügyében. Tőkés László a kihalgatás követően elmondta, maga is csaknem három évtizede szorgalmazza, hogy megtörténjen az igazságszolgáltatás mind a forradalom idején elkövetett erőszakos cselekmények, mind az 1990-es bányászjárás és a marosvásárhelyi fekete március ügyében. Az EP-képviselő elmondta: a katonai ügyész kérdései az 1989. december 22. és 30. közötti, vagyis a Ceasescu-rendszer bukása utáni időszakra vonatkoztak, az erőszak ugyanis akkor szedte a legtöbb áldozatot, jóval többet, mint a bukáshoz vezető tüntetések idején. „Magam is úgy érzem, hogy ebben a felelősség az új hatalmat terheli, amely Ion Iliescu nevéhez köthető” – jelentette ki Tőkés László. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 02.20)
