Az Európai Unió fellenditésében való részvétel történelmi lehetőség, amivel élnie kell Romániának
Nagy-Britannia EU-ból való kilépése és a nacionalista mozgalmak expanziója miatt megviselt Európai Unió jövőjének megrajzolásában való részvétel történelmi lehetőség, amivel élnie kell Romániának, nyilatkozta a román közszolgálati rádiónak Corina Creţu. Az európai biztos arra ösztönözte a román hatóságokat, hogy vegyenek részt a Jean Claude Junker, az Európai Bizottság elnöke által a napokban bejelentett reformfolyamatban, amely az Európai Unió jövőjéről szól. „Szerintem Romániának mindent meg kell tennie azért, hogy része legyen ennek az uniós folyamatnak, mivel tiz évi EU-tagságából csak előnye származott. Végül is a cél az, hogy jussunk közös nevezőre, hogy együtt léphessünk tovább. Úgy gondolom, hogy Romániának – a többi uniós állam mellett – ki kell használnia ezt az óriási lehetőséget, hiszen uniós tagállamként először vehet részt közvetlenül az EU megreformálásának folyamatában, amelyet – véleményem szerint – széleskörű nemzeti vita alá kellene bocsátani. Másrészt, aggodalommal töltenek el az Európa-ellenes hangok, mivel Románia nincs abban a helyzetben, hogy uniós tagságán kivül egy más megoldásra gondoljon”, hangsúlyozta Corina Creţu. Az európai biztos ismételten felhivta a figyelmet az európai alapok lehivásának és felhasználásának a fontosságára, megjegyezve, hogy a jelek szerint a következő EU-költségvetési időszakban kevesebb pénz áll majd rendelkezésre, de nem a brexit miatt. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.06)
Călin Popescu Tăriceanu: Az Európai Tanács csúcsösszejövetele előtt konzultálni kell valamennyi politikai tényezővel
Klaus Iohannis államfő mostanig elutasitotta a parlamenti többség ama kérését, hogy konzultáljanak az Európai Tanács ülése előtt, amelyre ezen a héten kerül sor, nyilatkozta Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök. Tăriceanu szerint konzultálni kell az ország valamennyi politikai tényezőjével, tekintettel arra, hogy az Európai Unió jövőjével kapcsolatos fontos döntésekről van szó. „Szerintem e kérdésben szükséges a széleskörű konzultáció a parlament állásfoglalása szempontjából, hiszen a törvényhozói testület az egyedüli demokratikus és a román társadalom reprezentativ fóruma”, hangsúlyozta a szenátus elnöke. Liviu Dragnea, a képviselőház vezetője a maga részéről kijelentette, hogy a román államfőnek valóban nincs szüksége a parlament felhatalmazására ahhoz, hogy kiálljon Románia állásfoglalása mellett az Európai Unióban, de ez nem jelenti azt, hogy elutasihat egy olyan tárgyalást, amely az egész politikai osztályt egy közös nemzeti érdek köré tömöriti. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.06)
Béremelések a közszférában
A munkaügyi minisztérium közlése szerint növelik a közalkalmazottak fizetését és hétfőtől az egységes bérezésről tárgyalnak a szakszervezetekkel. Lia Olguţa Vasilescu tárcavezető leszögezte, hogy a jogszabály-tervezetet júliusig befejezik, amint ezt a kormányporgram is előirányozza. A törvénytervezetben előirt fizetések szintjét fokozatosan, 2020-ig kell elérni, fűzte hozzá a munkaügyi miniszter, megjegyezve, hogy a nyugdijpontot 1.000 lejre emelik ez év július elsejétől. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.06)
A rendőri szakszervezetek képviselői a munkaügyi minisztériumnál tárgyaltak
A rendőri szkaszervezetek képviselői elégedetlenül távoztak a munkaügyi minisztériumnál hétfőn sorra került tárgyalásokról. A rendfenntartó erők szakszervezeti tagjai főleg azért elégedetlenek, hogy nem részesülnek az 1.450 lejes minimélbérben, mint az egészségügyi vagy a tanügyi alkalmazottak. Florin Valnei, a Sed Lex Szakszervezeti Szövetség elnökének szavai szerint egyes rendőröknek az 1.450 lejes minimálbérnél jóval kevesebb a fizetése. Mint hozzáfűzte, egy küldöttséget bizott meg azzal, hogy e helyzetről tárgyaljon Carmen Dan belügyminiszterrel. Következésképpen, a rendőri szakaszervezeti képviselők nem jutottak közös nevezőre a munkaügyi minisztériumnál, ami a rendfenntartó erők bérezését illeti és emiatt azzal fenyegettek, hogy március 16-tól tiltakozó akciókba kezdenek.
A tárgyalások előtt Dumitru Coarnă rendőrségi szakszervezeti vezető kijelentette, hogy a belügyi alkalmazottakat a bérek tekintetében nemcsak hogy hátrányosan megkülönböztetik a többi alkalmazottakhoz képest, de a juttatásokat és pótlékokat is, amelyekben részesülnek, a 2009-es minimálbér alapján számitják ki. Mint hozzáfűzte: amennyiben nem oldódnak meg követeléseik, tiltakozó akciókat szerveznek. „Az akarjuk elérni, hogy a szolgálati járulékot számunkra is legkevesebb az 1.450 lejes minimálbér alapján kalkulálják. Másrészt, már benyújtottuk kérésünket a bukaresti Polgármesteri Hivatalhoz a március 23-i és 24-i akcióink jóváhagyására, amikor sztrájkőrséget állunk a munkaügyi minisztérium székháza előtt, mig március 25-én, a Rendőrség Napján, mitinget tartunk, amelyen 10 ezer személy részvételére számitunk, mivel nem normális, hogy a rendőröknek ennyire alacsony legyen a fizetése”, hangsúlyozta Dumitru Coarnă. Megjegyzendő, hogy Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy a négy ezer lejig terjedő fizetéseket megduplázzák, mig az ezen felüli béreket 45%-a növelik. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.06)
Az USR a képviselőház és a szenátus szabályzatának módositását szorgalmazza
A Mentsük meg Romániát Szövetség (USR) intézkedés-csomagot tervez benyújtani a parlamentben a képviselőház és a szenátus megszevezésére és működésére vonatkozó szabályzatok módositására. Mint Nicuşor Dan USR-elnök nyilatkozta, a javaslat célja a parlamenti tevékenység átláthatóságának növelése és a törvényhozó fórum egy nyitott testületté való átalakitása az állampolgárok számára. „Az egyedüli megoldás az állampolgárok bizalmának visszanyerésére az az, hogy nyiltan mondjuk el, hogy mivel foglalkozunk a parlamentben”, fűzte hozzá Nicuşor Dan. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.06)
Hétfőn átadták a forgalomnak a Traian Vuia-Margina autópálya-szakaszt
Hétfőn átadták a forgalomnak a Traian Vuia és Margina közötti autópálya-szakaszt. A 15 km hosszú pályaszakasz részét képezi a Lugos-Déva autópályának és egy olasz vállalkozó épitette. Az útszakasz 562 millió lejbe került, amit téritésmentes európai alapokból finansziroztak. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.06)