Országosan mintegy 26.000 betöltetlen munkahely van
Az Országos Foglalkoztatási Ügynökség (ANOFM) tájékoztatása szerint a legtöbb álláslehetőség Bukarestben, valamint Prahova, Arad és Szeben megyékben van, a legkevesebb pedig Botoşaniban, Bákóban és Krassó-Szörényben. Aradon például az érdeklődők 2500 munkahely közül választhatnak. A közszolgálati rádió riportere, Ioan Suciu elmondta, hogy az elmúlt három évben csökkent a megyében a munkanélküliség. „Miközben a multinacionális cégek folyamatosan keresnek fiatal, tapasztalt szakembereket, a diplomás fiatalok többsége nem rendelkezik tapasztalattal” – nyilatkozta a rádiónak Marinel Henteş, a Megyei Foglalkoztatottsági Ügynökség vezetője, aki azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már léteznek a román állam és a munkaadó által közösen finanszírozott munkahelyi szakképző tanfolyamok. Az ilyen jellegű hat hónapos gyakornoki képzési szerződéseket a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók és a munkaadók kötik meg. A képzési támogatás összege 1350 lej. A támogatás elnyeréséhez pályázatra van szükség, amelyben részletesen leírják a támogatandó tevékenységet és annak várható eredményeit. Az Arad Megyei Foglalkoztatási Ügynökség találkozókat szervez a helyi cégek képviselőivel, amelyeken elmagyarázza, hogy a vállalkozások a törvényes feltételek mellett miként részesülhetnek a fent említett programokból. (Radio România Actualităţi)
Ma ülésezik a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT)
Klaus Iohannis államfő, a CSAT elnöke ma délre hívta össze a testületet. A megbeszélések napirendjén a nemzetbiztonsági feladatokat ellátó intézmények elmúlt évi tevékenységének a kiértékelése, valamint a 2018-as év projektjeinek a megvitatása szerepel. A védelmi tanács tagjai elemzik továbbá az Informatikai Biztonság Operatív Tanácsának és az Informatikai Támadások Elleni Országos Központnak a munkáját. Ez utóbbi intézmények feladata az, hogy javítsák az internethasználat biztonságát. A tanácskozás napirendjén egyéb nemzetbiztonsággal kapcsolatos kérdések is szerepelnek. Mint ismeretes, az elmúlt héten Viorica Dăncilă miniszterelnök és több más magas rangú állami tisztviselő kérte, hogy hozzák nyilvánosságra a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és más állami intézmények között megkötött titkos megállapodásokat. Dana Gârbovan, a Romániai Bírák Szövetségének (UJR) elnöke pedig tegnap egy televíziós interjúban azt kérte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács hozza nyilvánosságra korábbi határozatait, amelyekből kiderülhet, hogy nyújthattak-e ezek a döntések jogalapot a titkos protokollumok megkötéséhez. (Rador Hírügynökség)
Újrakezdik az igazságügyi törvényeket módosító törvények szakbizottsági vitáját
A Florin Iordache képviselő által vezetett különbizottság ma reggel kezdődött ülésének napirendjén a magisztrátusok (bírák és ügyészek) és a Bírák Tanácsának (CSM) jogállásáról szóló törvény módosítása szerepel. A testület feladata az, hogy összhangba hozza a jogszabály szövegét az Alkotmánybíróság döntéseivel. Az Alkotmánybíróság által kifogásolt cikkelyek között a magisztrátusok felelősségére vonatkozó cikkely is szerepel. Tegnap a bizottság arról döntött, hogy Románia elnökének a jövőben nem lesz szerepe a Legfelsőbb Bíróság vezetőinek a kinevezésében, ez a hatáskör a Bírák Tanácsának kizárólagos illetékességébe kerül át. Ugyanakkor a honatyák eltörölték azt a cikkelyt, amelyik arról rendelkezik, hogy a Román Hírszerző Szolgálatot és a Külföldi Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság megvizsgálja a magisztrátusok saját felelősségükre tett nyilatkozatait arról, hogy együttműködtek-e a hírszerző szolgálatokkal. Ugyancsak tegnap fejezte be a szakbizottság az igazságszervezési törvény módosításának törvény-tervezetéről készült jelentését, amelyet rövidesen megvitat a Képviselőház plénuma. (Rador Hírügynökség)
Tiltakozik a Sanitas szakszervezet
Az egészségügyi középkádereket tömörítő szakszervezet ma 11.00 és 13.00 óra között szervez tüntetést a Pénzügyminisztérium előtt. A Sanitas azt kéri, hogy a márciusi béremelések valamennyi egészségügyi és szociális foglalkoztatottra kiterjedjenek, töröljék el a pótlékok 30%-ban meghatározott felső határát, tárgyalják újra és pótolják azokat a jövedelemkieséseket, amelyek a január elsején bevezetett új bértörvény alkalmazásának következményeiként jelentek meg. (Rador Hírügynökség)
Székely Ervin, Rador
