Klaus Iohannis szerint a kormány „szabotálja” az elnöki hivatal tevékenységét
Klaus Iohannis román államfő szerint a bukaresti kormány költségvetési megszorításokkal próbálja ellehetetleníteni az elnöki hivatalt és így Románia nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti. Az államfő – Mădălina Dobrovolschi szóvivő keddi sajtónyilatkozata révén – a Viorica Dăncila vezette kormány által bejelentett, küszöbön álló költségvetés-kiigazítást bírálta, amely számításaik szerint csaknem húsz százalékkal csökkentené az elnöki hivatal költségvetését, ugyanakkor a külügyminisztériumtól, valamint a titkosszolgálatoktól is forrásokat vonna el. Az elnök úgy vélekedett: miután a kormánytöbbség a törvényhozásban is rendre az elnöki hatáskör megcsonkítását próbálja elérni, most a „költségvetési szabotázs” eszközével akarja meggátolni az elnököt – az ország képviseletére vonatkozó – alkotmányos feladata teljesítésében.Ilyen mértékű költségvetési elvonás esetén a román elnöki hivatal nem fogja tudni vendégül látni szeptemberben a Három Tenger Kezdeményezés államfői értekezletét, a kezdeményezés első üzleti fórumát, illetve nem lesz képes megfelelő módon felkészülni arra, hogy 2019 első felében Románia látja el az Európai Unió soros elnökségét – figyelmeztetett az elnöki szóvivő. Az elnök szerint a kormány feladata a költségvetési politika meghatározása, de nem léphet fel önkényesen, nincs joga politikai megfontolások alapján ellehetetleníteni más állami intézmények tevékenységét. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 08.07)
Költségvetési kiigazitás
A pénzügyminisztérium befejezte az első költségvetési kiigazitás tervezetét. A szaktárca közleménye szerint a pénzügyminisztérium több mint egymilliárd lejjel kap többet, amelyből, egyebek mellett, befizeti az ország Európai Uniós hozzájárulását és fedezi a család meghatározásáról szóló népszavazás költségeit. Pluszpénzbe részesül továbbá a belügyminisztérium – 366 millió lej – és az egészségügyi minisztérium – 333 millió lej -, illetve az oktatási-, a közlekedési- és a mezőgazdasági minisztérium. Ezzel szemben a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a kutatási és az energetikai tárca veszít a legtöbbet a költségvetés kiigazitási tervezete szerint. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 08.07)
Teodor Melescanu: Befejezték az izraeli román nagykövetség Jeruzsálembe való áthelyezésének elemzését
Teodor Melescanu külügyminiszter bejelentette, hogy befejezték izraeli román nagykövetség Tel Avivból Jeruzsálembe való áthelyezésének elemzését és a dokumentumot mielőbb megküldik az Elnöki Hivatalnak és a Parlamentnek. A dokumentum leszögezi, hogy Romániának tiszteletben kell tartania az ENSZ Biztonsági Tanácsának ama határozatát, amely előirányozza, hogy minden országnak Tel Avivben kell működtetnie nagykövetségét mindaddig, amig nem érvényes a „két ország megoldása”. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 08.07)
Háztartási energiaárak az EUROSTAT adatai szerint
Az Európai Statisztikai Hivatal, az EUROSTAT először készitett jelentést a megszokottnál más kritériumok alapján a háztartási gáz- és energiaárakról, amelyek országonként különböznek a szállitási körülményektől, a kereslettől, a geopolitikai helyzettől, az elosztó hálózatok költségei és a meteorológiai feltételektől függően. A tavaly Romániában volt a legolcsóbb – 3 euró cent/kWh – a háztartási földgáz ára az uniós tagállamokban gyakorolt árakhoz képest, mig a legdrágább Svédországban, azaz 12 euró cent/kWh. Az emlitett időszakban a háztartási energia ára Bulgáriában 10 euró cent/KWh, Litvániában és Magyarországon 11 euró cent/kWh, Horvátországban és Romániában 12 euró cent/kWH, mig Belgiumban elérte a 28 euró centet is. A a legtöbb tagországban 10-20 euró cent között mozgott az energiaára. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 08.07)
Csaknem 580 afrikai sertéspestis gócpontot azonositottak
A hatóságok legfrissebb adatai szerint csaknem 580 afrikai sertéspestis gócpontot azonositottak nyolc megye 100 településén és mostanig több mint 78.000 sertést öltek meg a farmokon és a háztartásokban. A hatóságok további intézkedéseket hoznak a betegség elterjedésének megfékezésére. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 08.07)
Kovásznára érkezik kedden a Moldova Köztársaság és Románia egyesüléséért elindult menet
A Centenáriumi Menet július 1-én indult el Gyulaférvárról, a végállomás Kisinyóv lévén. A nagyrészt fiatalokból álló csoport már megtette gyalog a mintegy 1.300 kilóméternek több mint felét. A részvevők a Brassó megyei Bodzavásáron töltötték az éjszakát, majd kedd reggel a Kovászna megyei Bodzaforduló és Zágon község fele vették útjukat. Szerdán Kovászna üdülőtelep és Zabola község fele tartanak, mig csütörtökön áthaladnak Ozsdola községen, majd maguk mögött hagyva Kovászna megyét elindulnak a Vrancea megyei Szovezsa, Mărăşti és Mărăşeşti fele. A részvevők – terveik szerint – szeptember 1-én megérkeznek Kisinyóvba, mitán áthaladnak mintegy 300 romániai és moldáviai településen. A Centenáriumi Menet részét képezi a Szövetség a Centenáriumért képviselői által kidolgozott átfogó projektnek. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 08.07)
Elhalasztották a Nagyszeben-Pitesti közötti autópályaszakaszt megépitő vállalalt kijelölését
Az Országos Útügyi Vállalat (CNADNR) szeptember végére halasztotta a vállalat kijelölését a Kárpátokat átszelő, Nagyszeben és Pitesti között áthaladó A1 autópálya 1-es és 5-ös szakaszainak megépitésére. A Nagyszeben-Bojca, illetve a Curtea de Arges-Pitesti közötti autópályaszaszok tervezésére és megépitésére a közbeszerzési pályázatot még a tavaly nyáron meghirdették. A két útszakasz összesen 43 kilóméter hosszú és mintegy 600 millió euróba kerül.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 08.07)
Andrei Demeny
