Ma benyújtotta pályázatát az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vezetői tisztségére az első jelölt.
Paula Tănase a Galaci Táblabíróság mellett működő ügyészség ügyésze az első jelölt, aki megpályázza a másodszor kiírt tisztséget. Mint ismeretes az első alkalommal négyen indultak a pályázaton, de a jelöltek egyike sem nyerte el Tudorel Toader bizalmát. A DNA azt követően maradt főügyész nélkül, hogy Laura Codruţa Kövesit a szakminiszter javaslatára és az alkotmánybíróság döntése nyomán Klaus Iohannis államfő felmentette tisztségéből. A megismételt pályázaton a jelöltek augusztus 24-ig tehetik le pályázataikat. Ezt követően szeptember 3-ika és 5-ike között kerül sor a jelöltek miniszteri meghallgatására. Az igazságügy-miniszter szeptember 6-án fogja bejelenteni döntését arról, hogy elfogadta-e valamelyik jelölt pályázatát és ha igen, akkor kiét. Abban az esetben, ha a tárcavezető elfogadta az egyik pályázatot, akkor javaslatot tesz az államfőnek arra, hogy kinevezze az általa javasolt személyt a DNA élére. Az ország elnökének egyetlen alkalommal jogában áll visszautasítani a szakminiszter javaslatát. (Rador Hírügynökség)
A bukaresti metró több mint 200 szakszervezeti aktivistája tiltakozott ma a Közlekedésügyi Minisztérium előtt
A második napja tartó akcióról a közszolgálati rádió helyszínen lévő tudósítója Alexandru Lancuzov elmondta, hogy az érdekképviselet tegnap a vasúti közlekedés nagyobb biztonságát szorgalmazta, ma viszont a Metrorex vállalat pénzügyi helyzetét kifogásolta. A szakszervezet szerint a Metrorexet a bíróság közel 200 millió lejes kártérítés megfizetésére kötelezte. Aggasztónak tartják, hogy ez a bírósági döntés pont két héttel azelőtt született, mielőtt megkezdődtek volna a kollektív munkaszerződés tárgyalásai. (Radio România Actualităţi)
63 évvel ezelőtt ezen a napon kezdett sugározni – kísérleti jelleggel – a Román Televízió
Az 1955-ben induló adás naponta 20.00 órától 22.00 óráig tartott. Az adás kezdete előtt egy negyedórával az adóállomás beazonosítását szolgáló kép jelent meg és a „Bukarest, Bukarest …” kezdetű dalocska csendült fel. A Román Televízióban először elhangzó szöveg, amelyet Cleo Steiber bemondó olvasott fel, a következő volt: „Jó estét, kedves nézők. Itt a Bukaresti televízió kísérleti állomása. Megkezdjük első műsorunkat…”. Az első műsorok között híradó, szovjet Ázsiáról szóló dokumentumfilm, a „Bocsok” című rajzfilm és más filmek szerepeltek. A kísérleti állomáson egyetlen vetítőkészülék volt, ezért a filmek cseréje idején szünet volt, ez idő alatt diafilmeket vetítettek, illetve zenét sugároztak. A Román Televízió rendes adásai 1956 december 31-én indultak meg egy improvizált stúdióban a Molière utca 2 szám alatti épületben. Az első kültéri műsorra 1957-ben került sor, amikor a televízió Yves Montand koncertjét sugározta a Floreasca Sportcsarnokból. (Rador Hírügynökség)
Megkezdődtek a Kolozsvári Magyar Napok
A magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely a Kolozsváron született Mátyás király alakjára reflektáló Kolozsvári Magyar Napok hétfői nyitógáláján, aki sikernek nevezte, hogy a magyarság ezer esztendő viszontagságai után is megmaradt a Kárpát-medencében.
Büszkeségre ad okot az ezeréves magyar államnak egy olyan közösségben való megünneplése, amely száz év elszakítottság után is él – mondta.
Hozzátette: amikor oly sokszor a lét vált kérdésessé, a megmaradás is győzelemnek számít. A magyar történelem és irodalom akkor is irigylésre méltó lenne, ha csak azok tartoznának bele, akik a kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszanak – mondta Gulyás Gergely.
Azt is megemlítette azonban, hogy azokból az ígéretekből, amelyeket a száz évvel ezelőtti gyulafehérvári nagygyűlésen összegyűlt románok fogalmaztak meg a nemzetiségeknek, soha sem lett törvény vagy hivatalos állampolitika.
„Az ezzel való szembesülés, a százéves évfordulót ünneplő Románia számára is nagy feladat, és egy évszázados mulasztás pótlásának a lehetősége” – fogalmazott.
Úgy vélte: mindaz, ami a szorosabb román-magyar együttműködést gátolja, a román érdekekkel is ellentétes.
„A politikai célból indított büntetőeljárások alapos gyanújától, a restitúció leállításától, a Székely Mikó Kollégium és a marosvásárhelyi iskola ügyének a megoldatlanságától nemcsak az erdélyi magyarságnak rosszabb, de a románoknak sem jobb semmivel” – jelentette ki Gulyás Gergely.
A miniszter szerint a ház amely sok-sok kolozsvári nemzedék életéből és művéből épült, megóvásra érdemes, és a románok és magyarok csak együtt tudják fenntartani.
Kelemen Hunor, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arról beszélt, hogy Kolozsvárt a nyitottság, a türelem és a tudás működtette évszázadokon át, és a város története a benne lakó polgárok történeteiből állt össze. Amint a politikus megjegyezte: Kolozsváron ma is elfér egymás mellett több igazság, még akkor is, ha néha ezek farkasszemet néznek egymással.
„Ez a város a hagyománya által képes előbb-utóbb egymást elfogadó, és bízunk benne, hogy egymásra támaszkodó tekinteteket és történeteket kovácsolni” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke megkövette a szervezőket amiatt, hogy tíz évvel először, amikor először vetődött fel a Kolozsvári Magyar Napok megszervezésének ötlete, maga sem hitt a gondolatban. Arra biztatta ugyanakkor a magyar politikai pártokat, egyházakat, hogy fogjanak össze mindannyiszor, amikor a közös érdekek ezt megkívánják.
Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár egyesület elnöke úgy vélte, a magyarság a Kolozsvári Magyar Napok által visszakapott valamit az egykori kolozsvári magyarok életérzéséből.
A Kolozsvári Magyar Opera nagytermében tartott nyitógálán a köszöntő beszédek után a budapesti Újszínház Országjáró Mátyás király című zenés históriás játékát tekinthette meg a közönség.
A Kolozsvári Magyar Napok keretében a hét végéig több mint 630 programra látogathatnak el az érdeklődők. Az 575 éve Kolozsváron született Mátyás király és a 450 évvel ezelőtt Tordán kikiáltott vallásbéke köré szerveződik a rendezvények jelentős hányada. (Rador Hírügynökség – MTI)
