2018. szeptember 5

Elfogadta szerdai ülésén a román kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, annak ellenére, hogy a nemzetbiztonsági intézményektől forrásokat elvonó, az államfő által is kifogásolt kiigazításhoz nem járult hozzá a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT). A Viorica Dancila vezette kabinet a költségvetési törvényben elfogadottnál összességében csaknem 10 milliárd lejjel több kiadást és 8,8 milliárd lejjel több bevételt irányzott elő. A többlet jelentős részét a pénzügyminisztériumhoz, a belügyhöz, az egészségügyi tárcához és az oktatáshoz irányítják, alapvetően a megemelt közalkalmazotti bérek kifizetésére. Csökken viszont a munkaügyi tárca, a külügyminisztérium, a titkosszolgálatok és az elnöki hivatal büdzséje. A forráselvonást a kormány azzal indokolta, hogy az érintett intézmények az első félévben nem költötték el a rendelkezésükre álló forrásokat. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter szerint a kiigazításnál – az eredeti büdzséhez hasonlóan – 5,5 százalékos GDP-növekedéssel számoltak, és azt az elvet vették figyelembe, hogy a megkezdett beruházások finanszírozását, a bérek, nyugdíjak, szociális segélyek kifizetését ne veszélyeztessék. Klaus Iohanjnis elnök kedden a CSAT ülésének felfüggesztésével próbálta jobb belátásra bírni a kormányt. A kabinet viszont úgy értékelte: egy költségvetés-kiigazításnál csak az a kötelezet valóban ki kell kérnie a CSAT véleményezését, de nem szükséges azt megvárnia, vagy figyelembe vennie, így a döntés elnapolása nem akadályozhatja meg a büdzsé kiigazítását. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 09.05)

Vizsgálatot indított a legfőbb ügyészség, amely azt veszi górcső alá, hogy történt-e mulasztás a román állami intézmények részéről az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozása érdekében. Az ügyészség szerdai közlése szerint részben hivatalból, részben több feljelentés alapján indítottak eljárást. Klaus Iohannis román elnök az elmúlt napokban többször azzal vádolta a kormányt, hogy nem végezte feladatát, és nem hozta meg a szükséges intézkedéseket az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozása végett. Az elnöki hivatal szerdán is kiadott egy közleményt, amelyben Iohannis azt kérte: vizsgálják meg az illetékes szervek, milyen megelőző és ellenőrző intézkedéseket foganatosítottak a sertéspestis ügyében az ellenőrző hatáskörrel rendelkező hatóságok. Iohannis megismételte: a kormánynak vállalnia kell a felelősséget a hatékony megelőző intézkedések elmulasztásáért. Az elnök szerint egész Európában Romániában terjedt leggyorsabban a betegség, ott nőtt a leggyorsabb ütemben a fertőző gócpontok száma, ami az elnök szerint azt mutatja: mind a központi, mind a helyi hatóságok képtelenek ellenőrizni a helyzetet. A múlt héten közzétett legfrissebb adatok szerint tíz megyéjének 165 településén van jelen a kórokozó, összesen 781 fertőzőgóc szerepel a nyilvántartásban, és több mint 123 ezer sertést kellett megsemmisíteni. A kórokozó az ország északnyugati részén jelent meg először tavaly júliusban, onnan terjedt az ország délkeleti részére. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 09.05)

A lengyelországi Krynica városban lezajlott a Keleti Tanulmányok Intézete által szervezett Nemzetközi Gazdasági Fórum első napja. A megbeszélések középpontjában Európa porblémái és jövője szerepelt a jelenlegi politikai, gazdasági és katonai kontextusban, valamint a fekete-tengeri térség régi és új kihivásai. A megbeszéléseken a részvevők fontosnak tartották az EU által képviselt értékek, illetve a közös érdekek érvényesitését, a tagállamok közötti kapcsolattartást, a valós problémák azonositását és megoldások felkutatását az európai projekt fejlesztésére. „Európa jövője csakis a tagállamoktól függ, attól hogy mennyire törekednek a fejlődésre”, nyilatkozta Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, aki részt vett a Kárpátok Európája Konferencián, amelyet a Krynica-i Nemzetközi Gazdasági Fórum keretében tartottak. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 09.05)

A szerzői jogokról szóló uniós irányelv  Európa ama törekvését tükrözi, hogy harmonizálják e jogokra vonatkozó törvényeket valamennyi EU-tagországban. Az Európai Parlament júniusban 318 szavazattal és 278 ellenében elutasitotta az emlitett irányelvet, amelyet szeptember 12-én bocsátanak újból szavazat alá. A szerzői jogokra utaló uniós direktiva számos vitát váltott ki a 11. és a 13. cikkelyek miatt, amelyek jelentősen meghatározzák az internetes platformok tevékenységét melyek a feltöltött zenés videókra nem fizetnek szerzőijogdijat. A 11. cikkely szerint az újságírói tartalmak snippetjeinek (általában cím, ajánló és egy kép) online platformokon való közlése a kiadótól megvásárolt licenszhez lenne kötve, a megjelenéstől számított 20 évig. Ilyen snippeteknek számítanak a Google hírei és keresőtalálatai, valamint a Facebookon vagy Twitteren megosztott cikkek előnézetei is. A tervezet 13. cikkelye szerint a nagy mennyiségű, felhasználók által feltöltött tartalomnak helyet adó internetes platformok, mint a Youtube, az Instagram vagy a Facebook, kötelesek a tartalmakat még azok közzététele előtt ellenőrizni, hogy megállapítsák és megelőzzék a szerzői jogsértést. Mindezen túl az utóbbi tiz évben tapasztalt technológiai fejlődések nyomán a szerzőijogok újabb reformálására van szükség. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 09.05)

A francia Renault tulajdonában levő Dacia 211 ezer 962 járművet gyártott az első nyolc hónapban a Piteşti-i üzemében, 4 százalékkal többet az egy évvel korábbinál – közölte a román autógyártók egyesülete (ACAROM) szerdán. Tavaly január és augusztus között 203 ezer 876 járművet szereltek össze. A gyártó szerint augusztusban több mint 27 százalékkal nőtt a járműgyártás a tavalyi nyolcadik hónaphoz képest. Az első nyolc hónapban a Duster terepjáróból gyártottak a legtöbbet (143 790-et), majd következik a Sandero (31 632), a Logan (22 211) és a Logan MCV (14 329). A dél-romániai üzemben 23 ezer karosszéria is készült a Dacia algériai üzeme számára. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 09.05)