Az államfőnek ki kell hirdetnie a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvényt
Elutasította kedden az alkotmánybíróság Klaus Iohannis államfő beadványát és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény módosításait. Az elnök arra hivatkozva támadta meg a 2004/303-as törvény módosításait a taláros testületnék, hogy azok több alkotmányellenes előírást tartalmaznak. Ugyanakkor azt is kifogásolta az államfő, hogy a jogszabályt rendkívüli ülésszakon fogadta el a képviselőház, amelyet az alaptörvénybe foglaltak megszegésével hívtak össze. A módosított törvényt hamarosan ki kell hirdetnie Klaus Johannisnak. Az igazságügy megszervezéséről szóló törvényt már korábban kihirdetette az államfő, és a múlt héten az alkotmánybíróság alkotmányosnak ítélte a Legfelsőbb Bírói Tanács megszervezéséről szóló törvényt is. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 09.25)
Bukaresti német nagykövet: a román kormánynak el kellene határolódnia a németellenes gyalázkodástól
Németország bukaresti nagykövete szerint az egész román kormánynak nyilvánosan el kellene határolódnia a német kisebbség elleni gyalázkodástól. Cord Meier-Klodt nagykövet egy olyan pódiumbeszélgetésen fejtette ki ezt a nézetét, amelyet Erdély és Románia egyesülése kinyilvánításának a centenáriuma alkalmából a romániai német kisebbség szerepéről tartottak a bukaresti központi egyetemi könyvtárban. Kijelentette: a kisebbségek a híd szerepét töltik be Románia és az anyaországaik között. Megemlítette: a német kisebbség megtisztelőnek érezte ezt a hídszerepet. „Éppen ezért teljesen megengedhetetlenek azok a gyalázkodó kijelentések, amelyeket magas rangú politikusok a német kisebbségre nézve tettek” – mondta a nagykövetet. Cord Meier-Klodt hozzátette: „Hasznos lenne ha az egész kormány nyilvánosan elhatárolódna ezektől a gyalázkodásoktól, mert ez nemcsak a német közösség számára, hanem mindenki számára fontos”. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 09.25)
Felfüggesztett börtönre ítéltek egy Kovászna megyei képviselőt
Jogerősen két év és négy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság Octavian Goga Kovászna megyei parlamenti képviselőt. Hétfői határozatában a bíróság részben fenntartotta a márciusban kimondott első fokú ítéletet, és két év, négy hónap felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a képviselőre a biológiai mintavétel megtagadása, illetve jogosítvány nélküli vezetés miatt. Az első fokon kimondott ítélet a közhatóságokba vagy más köztisztségekbe való választhatóság jogától, az államhatóság gyakorlásával járó tisztség betöltésének jogától, valamint bizonyos járműkategóriák vezetésének jogától is megfosztotta volna Gogát a büntetés letöltésétől számított két évig, ezt a mellékbüntetést azonban másodfokon törölték. Octavian Goga a Népi Mozgalom Párt (PMP) színeiben szerzett képviselői mandátumot a 2016-os parlamenti választásokon, majd 2017 júniusában bejelentette, hogy kilép a PMP-ből, és a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakciójában folytatja tevékenységét. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 09.25)
3,8-4,3 milliárd eurót küldtek haza tavaly a külföldön dolgozó román vendégmunkások
Legkevesebb 3,8 milliárd, más becslések szerint 4,3 milliárd eurónyi összeg folyt be tavaly a román gazdaságba a külföldön dolgozó munkavállalók jóvoltából. Tíz év leforgása alatt közel 40 milliárd euró került be a román gazdaságba a külföldön dolgozók által hazaküldött pénz formájában, legalábbis a Román Nemzeti Bank (BNR) és az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint. A valós összeg ennél minden bizonnyal nagyobb, mivel a vendégmunkások által hazahozott készpénz nem jelenik meg benne. Tavaly a BNR szerint közel 3,8 milliárd euróval támogatták külföldön élő vendégmunkások itthon maradt hozzátartozóikat, míg a Világbank 4,3 milliárd euróra becsüli ezt az összeget. Tavaly a bruttó hazai termék 2 százalékát tette ki a vendégmunkások által hazahozott pénz, s a korábbi években ez az arány még nagyobb volt. 2007-ben és 2008-ban, a globális pénzügyi válság kirobbanását megelőző időszakban a külföldi munkavállalók 6,1, illetve 6,3 milliárd eurót pumpáltak a hazai gazdaságba, ami az akkori GDP 4,8, illetve 4,3 százalékát tette ki. A hazaküldött pénzösszeg tekintetében, a legtöbb Olaszországból érkezik, majd Németország és az Egyesült Államok következik, Spanyolország pedig csak a negyedik. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 09.25)
Andrei Demeny, RADOR
