2019. február 14

Klaus Iohannis államfő csütörtökön felkérte az igazságszolgáltatás szereplőinek bűncselekményeit kivizsgáló ügyészséget (SIIJ), sürgősen vizsgálja ki Laura Codruţa Kövesi ügyét, a PSD-ALDE koalíciót pedig felszólította, hogy ne próbálja eltéríteni Romániát az európai demokráciák útjáról. Sajtónyilatkozatában az államfő arra reagált, a kormánypárti kezdeményezésre frissen létrehozott SIIJ gyanúsítottként idézte be a korrupcióellenes ügyészség (DNA) volt vezetőjét, aki jelenleg a legesélyesebb jelöltnek számít az európai főügyészi tisztségre. Az államfő figyelmeztette a kormánykoalíciót, hogy ne próbálja politikai célokra, az ügyészek megfélemlítésére használni az SIIJ-t, amelynek létrehozását szerinte az európai intézmények is éppen azért kifogásolták, mert nem látták szavatoltnak politikai függetlenségét. Johannis felszólította a kormánypártokat, hogy ne próbálják eltéríteni Romániát az európai demokráciák útjáról. Az államfő leszögezte: Romániában folytatódni fog a korrupció-elleni harc a jogállamiság ellen intézett erőszakos támadások dacára. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 02.14)

Megtörténhet, hogy a kormány elhalasztja a sokat bírált kapzsisági adó bevezetését és lemond az energetikai vállalatok üzleti forgalmára kirótt 2 százalékos adóról. Ezt Călin Popescu Tăriceanu, a kisebbik koalíciós párt (ALDE) és a szenátus elnöke jelentette be szerdán a parlamentben, miután tárgyalt a 114-es sürgősségi rendelet vitatott intézkedéseiről Viorica Dăncilă kormányfővel. A politikus azt is lehetségesnek nevezte, hogy a kapzsisági adó kiszámítási módján is módosítanak, nem a bankközi hitelkamatlábhoz (ROBOR) kötnék.  Tăriceanu elmondta, felsorolta a miniszterelnöknek a 114-es sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos aggodalmait, többek közt azt is, hogy a 2 százalékos adó súlyosan akadályozhatja az energetikai vállalatok fejlődési lehetőségeit és korlátozhatja profitcéljait. „A miniszterelnök asszony egyetértett abban, hogy ez az adó túlzott mértékű, és nagy a valószínűsége, hogy le fogunk mondani róla” – közölte a szenátus elnöke. Tăriceanu szavaira reagával Eugen Teodorovici pénzügyminiszter szerda este közölte: a házelnök által felvetett problémákat meg fogják tárgyalni a koalícióban. Emlékeztetett, hogy a kormány a 2019-es költségvetésben nem számolt sem a kapzsisági, sem az energetikai adóból származó bevételekkel, ezért az esetleges eltörlésük nem befolyásolja majd a büdzsét. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 02.14)

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kész megszavazni a bukaresti szociálliberális kormánykoalíció költségvetés-tervezetét a parlamentben, miután a tervezet szakbizottsági vitája során a magyar érdekképviselet több módosító indítványát elfogadta – jelentette be csütörtökön Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Ezzel elhárulni látszik a veszélye annak, hogy a hét végén esedékes voksoláson a – képviselői távozása miatt meggyengült – PSD-ALDE koalíciónak ne legyen elegendő szavazata a költségvetési törvény elfogadásához.

Kelemen Hunor rámutatott: az RMDSZ-nek komoly fenntartásai voltak azzal a költségvetés-tervezettel szemben, amelyet a kormány kidolgozott, de az utóbbi napok során az RMDSZ-nek több olyan módosító indítványt sikerült elfogadtatnia, amelyek az eredetileg előirányzottnál több forrást juttatnak a helyi önkormányzatoknak és bővültek a helyi és országos jelentőségű infrastruktúra-fejlesztésre szánt források is, köztük az észak-erdélyi, illetve az Erdélyt és Moldvát összekötő autópálya-projektre szánt összegek. Az RMDSZ elnöke szerint a koalíció tervezetének legnagyobb hibája az, hogy több hónapos késéssel került a parlament elé, és emiatt legalább két hónapos késésbe került minden idei állami és önkormányzati beruházás. Ezen már nem lehetett segíteni, de éppen ezért fontos mielőbb lezárni a vitát – tette hozzá. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 02.14)

Az INSCOP Reasearch közvélemény-kutató intézet által a Konrad Adenauer Alapitvány megrendelésére január 21-február 5 között készitett  felmérésből az derült ki, hogy a románok a leginkább a hadseregben és a NATO-ban biznak. A megkérdezettek 64,1%-a nagy és nagyon nagy bizalmat táplál a hadsereg iránt. A hadsereget a bizalmi rangsorban az egyház követi 54,5 százalékkal (ez az arány 2018 novemberében 49,3% volt), utána következik a csendőrség 43,5 százalékkal ( tavaly novemberben arányuk 49,3% volt) és a rendőrség 41,2% százalékkal. A megkérdezettek nagyon és nagyon nagyon (39,7%) biznak az Országos Korrupcióellenes Ügyészségben (DNA) és az Elnöki Hivatalban (39,1%). Az interjúalanyok egyenlő arányú (31,4%) bizalmukat fejezték ki a Román Hirszerző Szolgálatban (SRI) és a Külföldi Hirszerző Szolgálatban (SIE), mig 27,7%-a sajtóval szemben viszonyul bizalommal. Az Alkotmánybiroságban a megkérdezettek 18,4%-a bizik, mig a kormány bizalmi indexe 12,8%, a politikai pártoké 11,8% és a parlamenté 9,8 százalékos. A nemzetközi intézmények közül a románok a NATO-ban biznak a leginkább, arányuk 49,9 százalék. Az EU bizalmi indexe 47,8%, az Európai Parlamenté 44,7%, mig az Európai Bizottságé 43,8%. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 02.14)