Ludovic Orban: Továbbra is bírságra számíthat, aki megszegi a kijárási korlátozásokat
Továbbra is megbírságolhatják azokat, akik a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozásokat megszegve, alapos indok nélkül hagyják el lakásukat – szögezte le csütörtökön Ludovic Orban miniszterelnök, miután előző nap elbukta az alkotmányossági kontrollt a bírságok megemeléséről kiadott, április elejétől hatályos kormányrendelet. Rámutatott: a kormány csak akkor dönthet a (több mint 300 ezer szabálysértés miatt 120 millió euró értékben kiszabott) bírságok elengedéséről, ha a hivatalos közlönyben történő közzétételekor hatályba lép az alkotmánybíróság határozata, és megismerik annak részletes indoklását és jogi következményeit. Ludovic Orban felhívta a figyelmet, hogy a közrend védelmét biztosító hatóságok minden további nélkül bírságolhatják a kijárási korlátozások megsértőit a kormányrendelet előtti – 100 lejtől 5 ezer lejig terjedő – szinten. Április 3. óta a legkisebb bírság is elérte a 2000 lejt.
A kormányfő élesen bírálta a taláros testület döntését: szerinte az alkotmánybíróság „a törvényszegő kisebbséget védi”, a tisztességes embereket bünteti, határozata pedig „valóságos felhívás az anarchiára”. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 05.07)
Ismét megugrott az elmúlt 24 órában diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek száma az országban
Az elmúlt 24 órában 392 új koronavírusos esetet jegyeztek Romániában (szerdán 270-et), a nyilvántartott fertőzöttek száma 14 499-re emelkedett – közölte csütörtökön a Stratégiai Kommunikációs csoport (GCS). A halálos áldozatok száma 876, a gyógyultaké 6 144. Jelenleg 234 beteget ápolnak intenzív osztályon. Ezidáig 226 613 tesztet végeztek az országban. Románia területén jelen pillanatban 14 142 személy van hatósági karanténban, 20 841-en pedig otthoni elkülönítésben, orvosi megfigyelés alatt – tájékoztatott csütörtökön a Stratégiai Kommunikációs Csoport. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 05.07)
Alkotmánysértőnek bizonyult a különnyugdíjakat eltörlő törvény
Alkotmánysértőnek bizonyult, és így nem léphet hatályba a különnyugdíjak eltörléséről rendelkező törvény, amelyet januárban ellenszavazat nélkül fogadott el a képviselőház. Az alkotmánybíróság erről – az ombudsman és a legfelsőbb bíróság óvásának egyhangúlag helyt adva – szerdán hozott határozatot. Ez azt jelenti, hogy megmarad a bírák, ügyészek, pénzügyőrök, pilóták, parlamenti képviselők, szenátorok és diplomaták különnyugdíja, amelynek mértékét nem járulékbefizetéseik, hanem az illető ágazat számára hozott speciális jogszabályok alapján határozták meg. Az alkotmánybíróság döntése aligha lepi meg a törvényhozókat. A taláros testület már 2010-ben is megakadályozta a bírák és ügyészek szolgálati nyugdíjának eltörlését. A törvénytervezet januári megszavazása előtt több képviselő is aggályát fejezte ki, hogy a szerzett jogok eltörlése alkotmányellenesnek fog bizonyulni, a plénum azonban elvetette a tervezet szakbizottsági újratárgyalását, hogy a képviselők mielőbb elfogadhassák a „szemtelenül magas” különnyugdíjak – egy részének – eltörléséről szóló törvényt. Az országos nyugdíjpénztár szerint 2019 végén 3878 volt bíró és ügyész kapott átlagosan 18 716 lejes, 840 volt diplomata átlagosan 5538 lejes, 792 volt parlamenti tisztviselő átlagosan 4547 lejes, 1440 volt pilóta átlagosan 10 891 lejes, 609 volt pénzügyőr átlagosan 7800 lejes és 1800 bírósági jegyző átlagosan 4439 lejes különnyugdíjat. Az aktív szolgálattól visszavonult több mint 178 ezer katona, belügyi alkalmazott közül mintegy 40 ezren kapnak 6000 lejt meghaladó juttatást. Románia tavaly 9 milliárd lejt fordított a különnyugdíjakra. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 05.07)
Az Országos Kereskedelmi és Iparkamara új gazdaságélénkítő intézkedéseket javasol
Az Országos Kereskedelmi és Iparkamara azt szeretné, ha a kormány a szükségállapot feloldása után még három hónapon át fizetné a kényszerszabadságon levők járandóságát, ha azok nem tudnak munkába állni. Úgy tűnik, nincs megelégedve a kormány által bejelentett gazdaságélénkítő intézkedésekkel, ezért egy terjedelmes tervezetet terjesztett a kormány elé (CCIR). Gazdasági téren a korlátozó intézkedések mihamarabbi enyhítését szorgalmazza az intézmény, beleértve a boltok, áruházak, vendéglátóipari egységek és a fogorvosi rendelők megnyitását. Pénzügyi téren a kereskedelmi és iparkamara azt szeretné, ha a cégek mentesülnének a 2019-es és 2020-as profitadó befizetése alól, ha ezeket az összegeket visszaforgatják az üzletbe, befektetés formájában. Indokoltnak találják az adótörvénykönyv módosítását, hogy a helyi önkormányzatok ideiglenesen mentesíthessék az ingatlanadó és más helyi adók befizetése alól a minimum 25 százalékos forgalomcsökkenést elszenvedő cégeket, valamint a profitadó csökkentését az exporttevékenységet folytató vállalatok számára. A CCIR szorgalmazza egy gyorssegély-alap létrehozását, melyből a rászoruló vállalkozások maximum 10 ezer euró értékű kamatmentes kölcsönt kaphatnának, kizárólag bérek, bérleti díjak és közüzemi költségek kifizetésére. A javaslatok között szerepel még 10 százalékos kedvezmény minden időben befizetett adónem után, a profitadó 10 évre történő elengedés az élelmiszeripari beruházást végrehajtó vállalatok számára, valamint, hogy az állam vállalja át a cégek által foganatosított járványmegelőző intézkedések költségeit. A javaslatcsomag szerzői szerint indokolt volna, ha az informatikai ágazat mellett a mezőgazdaságban dolgozók is mentesülnének a jövedelemadó fizetése alól. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 05.07)
Andrei Demeny
