Koronavírus Romániában: Kétszáz alá csökkent az új megbetegedések száma
A legutóbbi tájékoztatás óta három személy meghalt és 181 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 13 340 teszt eredményének feldolgozása nyomán – közölte hétfőn a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). Olyan személyekről van szó, akiknek korábban nem volt pozitív teszteredményük. Az elmúlt 24 órában három, koronavírussal diagnosztizált személy haláláról érkezett jelentés. A három férfit Mehedinţi és Olt megyében, valamint Bukarestben kezelték kórházban. Egy személy a 30 és 39 év közötti korosztályhoz tartozott, ketten 80 évnél idősebbek voltak. Ezzel 34 319-re emelkedett a koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma Romániában, adta hírül a GCS. Az elmúlt 24 órában 4451 RT-PCR tesztet végeztek el (1880-at az esetmeghatározás és az orvosi protokoll alapján, 2571-et pedig kérésre), és 8889 antigén gyorsteszt eredményét dolgozták fel. Az új igazolt esetek mellett 22 személynek ismét pozitív lett a koronavírustesztje. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 08.09)
Kelemen Hunor szerint Ceausescu retorikáját vette át Ludovic Orban
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint Nicolae Ceausescu kommunista diktátor retorikáját vette át Ludovic Orban, a vezető román kormánypárt elnöke, amikor a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Hargita megyei szervezetének vasárnapi küldöttgyűlésén azt fejtegette, hogy a beruházásokkal Székelyföld etnikai összetételét is jelentősen meg lehet változtatni. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Maszol.ro portálnak reagált a román parlament alsóháza elnöki tisztségét is betöltő Ludovic Orban kijelentéseire. Kelemen Hunor szerint Ludovic Orban kijelentése azt jelzi, hogy a politikus nem tud szabadulni a ’70-es, ’80-as évekből megörökölt gondolkodásmódtól. „Azt mondani, hogy a gazdaságfejlesztésnek az etnikai arányok megváltoztatása a célja; hát Ceauescu is éppen ezt akarta az iparosítással” – nyilatkozta a Maszol.ro-nak Kelemen Hunor. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 08.09)
Az idei első fél évben 20 százalékkal nőtt a román külkereskedelmi mérleg hiánya
Az idei első fél évben 20 százalékkal, 10,659 milliárd euróra nőtt a román külkereskedelmi mérleg hiánya a tavalyi év azonos időszakához mérten – közölte hétfőn a román országos statisztikai intézet (INS). A vizsgált időszakban a kivitel 26,5 százalékkal, 36,168 milliárd euróra gyorsult, míg a behozatal 25,6 százalékkal, 46,828 milliárd euróra emelkedett. A külkereskedelmi mérleg hiánya 1,977 milliárd euróval nőtt éves összevetésben az előző év azonos időszakához mérten, ami 20 százalékos növekedésnek felel meg. Júniusban az export 28,9 százalékkal, 6,242 milliárd euróra nőtt, míg az import 31,1 százalékkal, 8,085 milliárd euróra emelkedett, így a külkereskedelmi mérleg hiánya a hatodik hónapban elérte az 1,843 milliárd eurót. Románia külkereskedelme mintegy háromnegyedét az Európai Unió tagállamaival bonyolítja le, a kivitel és behozatal legnagyobb részét (a kivitel 47,9 százalékát és a behozatal csaknem 36,6 százalékát) járművek és szállítóeszközök teszik ki. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 08.09)
A román jegybank az idén harmadszor módosította felfelé az inflációra vonatkozó várakozását
A Román Nemzeti Bank (BNR) az idén harmadszor módosította felfelé inflációs várakozását, így az idei év végére 5,6 százalékos fogyasztói árindexre számít – közölte hétfőn a BNR. A bukaresti központi bank legutóbb májusban 0,7 százalékponttal emelte a prognózisát, akkor 4,1 százalékos inflációra számított, most ezt módosította újabb 1,5 százalékponttal, 5,6 százalékra. Előzőleg március közepén is 0,9 százalékponttal, 3,4 százalékra emelte az idei várakozását az eredetileg prognosztizált 2,5 százalékhoz képest. A jegybank a jövő évi inflációs előrejelzését is emelte, így a korábban jelzett 3 százalék helyett 2022 végére 3,4 százalékos fogyasztói áremelkedést valószínűsít. Júniusban a román éves inflációs ráta 3,9 százalék volt. Az infláció főleg azért emelkedett a korábban valószínűsítetthez képest nagyobb mértékben, mert az energiaárak is gyorsabban nőttek azt követően, hogy az idén liberalizálták a lakossági fogyasztók számára a villamosenergia és a gáz árát. A román jegybank egyelőre a történelmi mélypontnak számító 1,25 százalékon tartja az alapkamatot, erről a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa a múlt hét pénteki monetáris politikai tanácskozásán döntött. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 08.09)
Andrei Demény
