Klaus Iohannis államelnök a craiovai Délkeleti Multinacionális katonai alakulatnál tett látogatást
Klaus Iohannis államelnök ismételten igéretett tett arra, hogy Románia eleget tesz valamennyi kötelességének, amelyeket a NATO keretén belül vállalt, hozzájárulva ezáltal „a történelem legfontosabb kollektív védelmi szövetségének státuszához”. Az államelnök beszéde a craiovai Délkeleti Multinacionális Dandárd katonái előtt hangzott el.”Közvetlen szomszédságunk jelenlegi biztonsági fejleményei ismét azt igazolják, hogy a NATO intézkedései szükségesek, mig Románia a szövetségen belül hozott döntések értelmében elszántan teljesíti vállalásait. Ebből a szempontból a Délkeleti Multinacionális Dandárd szerepe még nagyobb fontosággal bír a fekete-tengeri térség biztonságának szavatolásában. Szövetségeseink és stratégiei partnereinek, nevezetesen az Egyesült Államok és Franciaország által a közelmúltban hozott döntések egy konkrét katonai jelenlét biztosítására Romániában az euro-atlanti szolidaritás koherenciájának és következetességének erős jelei. Ugyanakkor üdvözlöm, hogy Lengyelország e multinacionális struktúra megalakulása óta erős és jelentős elkötelezettséget tanúsított hazánk iránt”, hangsúlyozta beszédében a román államelnök.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 02.10)
Országszerte több mint 20 ezer köztisztviselő lépett japán sztrájkba
Országszerte több mint 20 ezer köztisztviselő lépett japán sztrájkba és teljes munkabeszűntetéssel fenyegetnek február 24-től. A tiltakozók a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetségének tagjai, akik nagyobb fizetést és vakációs jegyeket követelnek. Bogdan Şchiop, a szövetség főtitkára a román rádiónak nyilatkozva megjegyezte, hogy követeléseik első pontja a bértövény alkalmazása, mivel a fizetések megrekedtek a 2018-as év szintjen. Második pontként a tárgyalások megkezdését emlitette a bértörvény 11-es cikkelyének módositásáért, mivel országos viszonylatban nagyon sok alkalmazott nem részesül sem étkezési- sem vakációsjegyekben. A közigazgatási szakszervezetek egylőre nem tették le a munkát és csak fehér karszallagot viselnek a tiltakozás jegyében. Marius Budăi munkaügyi miniszter ugyancsak a román rádiónak mondta el, hogy a köztisztségviselőknek „még egy kicsit várniuk kell, mivel a kormány igyekszik megoldást találni követeléseik megoldására”. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 02.10)
Az oktatási miniszter a következő tanévre új struktúrát javasol
A következő tanév korábban kezdődhet és később érhet véget, Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter javaslata szerint. A tárcavezető úgy vélte, hogy jelenleg egyensúlyhiány van a féléves iskolai szünetek között, és úgy tervezik megszervezni az iskolát, hogy a tanitási és a szünidős időszakok szabályosan váltakozzanak. A miniszter javaslata szerin a 2022/2023-as tanév szeptember 5-én kezdődne és június 16-án fejeződne be. Mi több, a tanév első részében bevezethetik a „Hét másképpen” programot is, illetve az egyhetes vakációt minden diák számára. A javaslat szerint, az iskolások vakációt kapnának december 22-e és január 8-a között, valamint februárban, de ez már csak egyhetes szünidő lenne, magyarázta Sorin Cîmpeanu, megjegyezve, hogy bevezetik a „Zöld Hét”programot is, ami abszolút újdonságnak számit, melynek keretében, iskolán kivül, környezeti ismeretekkel bővitik a diákok tudását.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 02.10)
Derek Chollet amerikai politikai tanácsadó Románia képzettségi szintjét méltatta
Az euro-atlanti biztonsági térség államai továbbra is igyekeznek meggyőzni Oroszországot az Ukrajnával fennálló feszültségek enyhítésére, noha eddig csak Ukrajna határa mentén történő orosz katonák felsorakoztatása és a fekete-tengeri akció tapasztalható, mondta Derek Chollet, az amerikai külügyminisztérium politikai tanácsadója, aki szerdán Bukarestben tartózkodott, mely alkalommal romániai hivatalos személyekkel találkozott. Mint elmondta, a megbeszéléseken megvitatták az esetleges ukrán menekülthullámmal kapcsolatos tervet, abban az esetben, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, és úgy vélte, hogy Románia felkészült bármilyen helyzetre. Derek Chollet ugyanakkor leszögezte, hogy az Egyesült Államok szempontjából kizárt az európai biztonság újragondolása – Moszkva elképzelése szerint. Derek Chollet nagyra értékelte Románia szakmai felkészülését több tipusú forgatókönyvre, ha Oroszország ismét megtámadja Ukrajnát és ha emiatt országunk nagyszámú ukrán menekülttel szembesülne. Az amerikai külügyminisztérium politikai tanácsadója Bukarestben energiaügyi kérdésekről is tárgyalt, konkrétan arról, hogy hogyan biztosítható a romániai energiaszükséglet, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát és Moszkva leállítja a gázszállítást. A román rádió arra a felvetésére, hogy Emmanuel Macron francia elnök Moszkvában egy lehetséges új európai biztonsági rendről beszélt, Derek Chollet azt válaszolta, hogy nem kommentálja Macron kijelentését és leszögezte, hogy az Egyesült Államok számára a jelenlegi európai biztonsági architektúra nem képezi az Oroszországgal folytatandó tárgyalások témáját, de a NATO-bővítés politikájának sem. „Ahogy a 2014-es orosz agresszió a NATO jelenlétének növekedéséhez vezetett a keleti szárnyon, úgy most a szövetségesek fellépése és a romániai katonai konszolidáció is reakciót Moszkva agresszív magatartására”, fűzte hozzá Derek Chollet.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 02.10)
A képviselőház módosította alapszabályzatát és szigorúbb szankciókat vezetett be az agresszív magatartásra
A képviselőház módosította alapszabályzatát és szigorúbb szankciókat vezetett be az agresszív magatartásra két nappal azt követően, hogy George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője tarkón ragadta az energiaügyi minisztert. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az AUR képviselői, valamint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke, Ludovic Orban, bejelentette, hogy a képviselőház szabályzatának módositását (különböző okokból) megfellebezik az Alkotmánybiróságon. A szankciók között szerepel az agressziv magatartást tanusitó képviselők ülésteremből való kiutasitása és a napidíj felére csökkentése. „Ezekre azért van szükség, hogy megakadályozzuk a helytelen verbális és fizikai magatartások megismétlődését a parlamentben”, hangsúlyozta a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi frakciójának vezetője, Alfred Simonis. Szabó Ödön UDMR-es képviselő a maga részéről úgy vélte, hogy a szabályok módosításával a jóérzés szabályait tartják majd tiszteletben, mig a liberálisok szerint az agressziv és erőszakos viselkedés nem válhat általánossá a parlamentben. George Simion, az AUR lídere, bejelentette, hogy az új házszabályt megtámadja az Alkotmányiróságon, mivel – véleménye szerint – a módositás célja az ellenzéki képviselők elhallgattatása. Az USR képviselői viszont úgy vélik, hogy a PSD-PNL-UDMR parlamenti többség által kezdeményezett projekt kihat a véleménynyilvánítás szabadságára és a parlamenti képviselők mandátumgyakorlására. A független képviselők is az Alkotmánybirósghoz intézendő észrevételen dolgoznak, Ludovic Orban volt liberális elnökkel az élen, de még nem döntöttek arról, hogy az USR-vel közösen lépnek-e vagy saját útjukat járják majd. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 02.10)
Rozália Gănciulescu
