Foglalkoztatottsági adatokat tett közzé az Országos Statisztikai Intézet (INS)
Tavaly Románia munkaképes lakossága 8,2 millió fő volt. Közülük 7,7 millióan rendelkeztek munkahellyel.
Az INS adatai szerint 2021-ben a 15 és 64 év közötti állampolgárok foglalkoztatottsági rátája 61,9% volt. Ez az érték 1,7%-al magasabb mint a megelőző évben volt. A nyilvántartásba vett munkanélküliek száma tavaly 460 ezer ember volt. A foglalkoztatottsági arány magasabb volt a férfiak mint a nők és a városi lakosok mint a vidékiek körében. A legmagasabb foglalkoztatottsági arányt – 80%-ot – a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között mérték. Ugyanakkor az alacsony végzettségű személyek esetében ez az arány mindössze 21% volt. A munkanélküliségi ráta a 15-24 évesek körében volt a legmagasabb: 21%. (Radio România Actualităţi)
Elena Udrea volt idegenforgalmi és fejlesztési minisztert azt követően adják ki Romániának a bolgár hatóságok, hogy ügyében jogerős bírósági döntés születik
Ezt Lucian Bode belügyminiszter nyilatkozta a sajtónak tegnap, mintegy megelőlegezve a bulgáriai igazságügyi hatóságok döntését. Tegnap első fokon az illetékes bulgáriai bíróság helyt adott a román hatóságok Elena Udrea kiadatására vonatkozó kérésének. A döntés ellen azonban öt napon belül fellebbezéssel lehet élni.
Mint ismeretes, a „Bute Gála” néven elhíresült korrupciós perben, a volt tisztségviselőt csúszópénz elfogadása, szolgálati visszaélés, adócsalás és pénzmosás miatt hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Udrea április 7-én még az ítélethirdetés előtt elhagyta az országot. Bulgárián keresztül Görögországba kívánt menni, de a bolgár-görög határon – a román hatóságok kérésére – feltartóztatták. Azóta Bulgáriában tartják fogva. (RADOR Hírügynökség)
A Szenátus elfogadta a közérdekű bejelentők védelméről szóló törvénytervezetet
A jogszabály-tervezetet a kormány az Európai Unió egyik direktívájára hivatkozva terjesztette a parlament elé. A törvénytervezet értelmében az állami intézményeknek kötelességük titokban tartani a bejelentők személyi adatait, ha pedig ez mégis kitudódnék, akkor tilos a munkaszerződésüket felbontani, alacsonyabb tisztségbe helyezni, fizetésüket csökkenteni, lefokozni, vagy bármi más módon vegzálni őket. A bejelentők nem vonhatók felelősségre akkor sem, ha hamisan, de jóhiszeműen jelentettek. A tervezet szerint a bejelentő „nem felelős az általa szolgáltatott információk megszerzéséért, vagy az azokhoz való hozzáférésért, kivéve, ha az bűncselekménynek minősül”. Ugyanakkor az erre kijelölt állami hatóság a névtelen bejelentéseket is figyelembe veszi, amennyiben azok konkrét, ellenőrizhető tényekre vonatkoznak.
A törvénytervezetről a végső döntést a Képviselőház hozza meg. (RADOR Hírügynökség)
Elmarad a várakozásoktól a népszámláláson való magyar részvétel
A várakozásokkal ellentétben a magyar vezetésű települések jelentős részében nagyon alacsony a részvétel a népszámláláson – hangzott el azon a tájékoztatón, amelyen a folyamatban levő összeírás félidős eredményeiről és a felmerülő problémákról számolt be az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az országos népszámlálási munkacsoport vezetője, Horváth Anna és a magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke, Barna Gergő szociológus.
Mint mondták, május 15-ig városokon legalább 35-40, falvakon 50 százalékos online részvételt kellene elérni ahhoz, hogy a második, hagyományos szakaszban a számlálóbiztosok hiánytalanul össze tudják majd írni a fennmaradó lakosságot. „Fokozott az alulszámlálás veszélye” – figyelmeztetett Horváth Anna.
„A nagyvárosi, fiatalabb, képzettebb lakosságot arra kérjük, töltse ki interneten a kérdőívet. Polgármestereinket, önkormányzati képviselőinket pedig arra szólítjuk fel, hogy vegyék nagyon komolyan a települési összeírópontok megszervezését és érjék el a kitűzött célszámokat” – fűzte hozzá az országos népszámlálási munkacsoport vezetője.
A sajtótájékoztatón ismertetett adatok szerint Sepsiszentgyörgyön a kitöltési arány 24 százalék, Marosvásárhelyen 19,5, Marosludason 22, Csíkszeredában 14,6, Maroshévízen 13,8, Tusnádfürdőn 10,8 – ezek a városok mind az országos átlag alatt vannak. Ezzel szemben a községekben jobban teljesítenek: Korondon 73 százalékát összeírták a becsült lakosságnak, Csíkrákoson 54, Kézdialmáson pedig 48 százalékát. A problémás helységek közé tartozik például Ditró, ahol csupán 5,9 százalékos a részvételi arány, Lázárfalván 6,7, míg Sepsibükszádon csak 2,6 százalékos. (Bukaresti Rádió)
Székely Ervin, RADOR
