Állami pénzből fedeznék a földrengések esetén magas kockázati szintnek kitett épületek megerősítését
Ezt tartalmazza az a kormány által kezdeményezett törvénytervezet, amelyet a Szenátus már jóváhagyott és most a képviselők fognak végleges döntést hozni róla. A jogszabály tervezete értelmében a rendelkezés a természetes személyek, cégek, hatóságok vagy állami intézmények tulajdonában, illetve ügykezelésében lévő többemeletes, veszélyeztetett épületeket érintené. A törvénytervezet négy éves program keretében szabályozná az épületek megerősítését. A program költség-kerete 1 milliárd lej. A pénzt a beérkezett igénylések sorrendjében utalnák ki.
A részletekről a közszolgálati rádió parlamenti tudósítója, Iulia Gherman tájékoztatta a hallgatókat: „A programban a legkevesebb háromemeletes, legalább 10 lakást magába foglaló épületek megerősítéséről van szó, azokról, amelyek egy földrengés esetén részlegesen, vagy teljesen leomlanának. Amennyiben a szóban forgó lakásokat 25, az egyéb rendeltetésű helységeket legalább 10 évig nem adják el, akkor a lakások megerősítésének költségét a lakóknak nem kell visszafizetniük. A megerősítési munkálatok költségeit azt követően hagyják jóvá, hogy az igénylők benyújtották a Fejlesztési Minisztériumhoz azt a műszaki dokumentációt, amelyikből kiderül, hogy az épület kritikus állapotban van. A cégek a pénzt állami támogatás formájában kapnák meg. A jogszabály-tervezet ugyanakkor megtiltja a piros ponttal (a földrengési kockázat jele) megjelölt épületek bérbeadását, azt pedig, aki megszegi a rendelkezést 75.000 lejig terjedő büntetéssel sújtja” – hangsúlyozta Iulia Gherman. (Radio România Actualităţi)
Ma van az utolsó nap, amikor még online is kitölthetők a népszámlálási ívek
Azok, akiknek holnapig nem sikerül kitölteniük a kérdőíveket, odahaza kell megvárniuk a kérdezőbiztosokat. Erre május 31-ike és július 17-ike között fog sor kerülni. Maros megyében van olyan település, ahol majdnem a teljes lakosság élt az online kitöltés lehetőségével. Miközben olyan községekben, mint Szászkézden vagy Oláhkocsárdon mindössze 200 kérdőívet töltöttek ki, addig Mezőmadarason, Ballán, Szásznádason 100 százalékos a kitöltött és visszaigazolt népszámlálási kérdőívek aránya. A közszolgálati rádió tudósítója, Marcela German ezzel kapcsolatban elmondta a hallgatóknak, hogy több településen a polgármesterek kihasználták azt, hogy a lakosok ügyes-bajos dolgaikkal felkeresték a hivatalt, s akkor ott helyben segítséget adtak nekik az adatok online kitöltéséhez. A népszámlálási ívek kitöltésének visszautasítása, vagy szándékos meghamisítása 1000-től 3000 lejig terjedő pénzbüntetéssel sújtható. (RADOR Hírügynökség)
Új közigazgatási szakma jelent meg Romániában
Az új szakma létrehozásáról szóló rendelkezés megjelent a Hivatalos Közlönyben. Ennek értelmében a fenntartható fejlődésért konkrét felelősséggel rendelkező központi és helyi önkormányzatoknak lehetőségük van a fenntartható fejlődési szakértő funkció létrehozására.
Ezt a kormány Fenntartható Fejlődés Főosztálya kezdeményezte, Borbély László államtanácsos koordinálásával. „Románia az első európai uniós ország, ahol létezik ez a foglalkozási ág. Jelenleg a központi közigazgatás 150 alkalmazottja vesz részt a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia által lebonyolított egyetem utáni szakértői képzésen. Az Országos Helyreállítási Terven, a PNRR-n keresztül szeretnénk elérni, hogy országos szinten 2000 fenntartható fejlődési szakember segítse a helyi és központi közigazgatás munkáját. A közigazgatási törvénykönyv módosításai révén minden, ezen a területen felelős közintézmény lehetőséget kap arra, hogy a fenntartható fejlődés keretén belül kijelölje az ott dolgozó szakemberek hatásköreit. Bár az intézkedés elsődleges címzettjei a közigazgatási intézmények, egyre több magán- és non-profit szervezet is érdeklődik a fenntartható fejlődés iránt, mert így tudni fogják, hová kell fordulniuk a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekben. Bízom benne, hogy a szakképzés ezen a kihívásokkal teli területen meghatározó lesz Románia Országos Fenntartható Fejlődési Stratégiájának sikeres megvalósítása szempontjából” – mondta Borbély László.
A foglalkozási szabvány és az első szakértői képzések az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósultak meg, az Adminisztratív Kapacitás 2014-2020 Operatív Programon keretében. (RMDSZ Tájékoztató)
Székely Ervin, RADOR
