A Szenátus elfogadta az igazságügyi törvényeket módosító jogszabály-csomagot
A Szenátus hétfői ülésén megszavazta az igazságszolgáltatás megszervezéséről, a bírák és ügyészek jogállásáról, valamint a Bírák Tanácsának (CSM) működéséről szóló törvénytervezetet.
Az igazságügyi törvények elfogadása és hatályba lépése az egyik feltétele annak, hogy Románia lehívhassa az Európai Unió helyreállítási alapjából a számára elkülönített forrásokat – emlékeztet közleményében Császár Károly Maros megyei szenátor, az igazságügyi törvényeket módosító törvénytervezeteket tárgyaló különbizottság RMDSZ-es tagja.
Kiemelte, hogy azokban a bírósági és ügyészségi kerületekben, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya legalább 50 százalék, előnyt élveznek a kisebbség nyelvét beszélő jelöltek. „Továbbá, sikerült olyan módosításokat eszközölni a törvénytervezetben, amely biztosítja az igazságszolgáltatás függetlenségét, és reális garanciát jelentenek arra, hogy nem lesznek visszaélések ezen a területen” – mutatott rá az RMDSZ képviselője.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bejelentette, hogy alkotmányossági óvást emel az igazságügyi törvények módosítása ellen, miután hiába kérték, hogy napolják el a három jogszabályjavaslat vitáját mindaddig, amíg azokat véleményezi a Velencei Bizottság. (Radio România Actualităţi – Bukaresti Rádió)
Érvényben marad a Tőkés László érdemrendjét megvonó elnöki rendelet
A Bukaresti Táblabíróság másodjára is elutasította Tőkés László keresetét, amelyben a román állami kitüntetését visszavonó elnöki rendelet megsemmisítését kérte – derült ki az ítélet kivonatából, melyet a táblabíróság honlapján tettek közzé hétfőn.
Kincses Előd, Tőkés László ügyvédje az MTI-nek elmondta: a táblabíróság ezúttal úgy találta, hogy nem vizsgálhatja közigazgatási eljárásban az érdemrendet megvonó elnöki rendeletet.
Az ügyvéd azért tartotta különösnek az ítéletet, mert ugyanez a táblabíróság egyszer már megvizsgálta és ítélkezett róla, ezt az ítéletet azonban a Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el, és visszaküldte az ügyet első fokra azzal a kéréssel, hogy a táblabíróság vizsgálja meg újra az ügyet.
„Ez azt is jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság határozatát nem hajtották végre” – jelentette ki az ügyvéd. (MTI)
Lakosságarányosan Romániában halnak meg legtöbben közúti balesetekben az Európai Unióban
Mintegy 19.900 személy vesztette életét tavaly közúti balesetben az Európai Unió (EU) területén, 6 százalékkal többen, mint 2020-ban – derül ki az Európai Bizottság (EB) kedden közzétett adataiból.
2019-ben és 2020-ban 17 százalékkal visszaesett a balesetben elhunytak száma, ami elsősorban a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásoknak tudható be.
Tavaly az EU-ban 45 baleset okozta elhalálozás jutott egymillió lakosra. 2021-ben is a svédországi és a dániai utak bizonyultak a legbiztonságosabbaknak, itt 20, illetve 22 halálos baleset jutott egymillió lakosra. Az országok halálozási arány szerinti rangsorát Románia vezeti, ahol 92 halálos balesetet jegyeztek egymillió főre vetítve, Bulgáriában 81 halálos baleset/millió fő az arány.
A 2022 első hét hónapjára vonatkozó előzetes adatok több mint 10 százalékos növekedést mutatnak a közúti baleset okozta halálesetek számában 2021 azonos időszakához képest.
Az Európai Bizottság júliusban bejelentette, hogy új, átdolgozott általános járműbiztonsági rendeletet léptetnek hatályba. Az ebbe foglalt biztonsági intézkedéseknek köszönhetően a becslések szerint 2038-ig 25 ezerrel csökkenhet a közúti balesetek okozta halálesetek és legalább 140 ezerrel a súlyos sérülések száma. (Bukaresti Rádió)
Székely Ervin, RADOR
