Ma kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka
A törvényhozás napirendjén olyan kényesnek minősülő jogszabályok is szerepelnek, mint a szolgálati nyugdíjak törvényének módosítása olyan értelemben, hogy azok összege nem lehet magasabb, mint a kedvezményezett fizetése volt még aktív kereső korában és a tanügyi törvény módosítására benyújtott javaslatok, amelyekkel kapcsolatban még nincs egyetértés a koalíciós partnerek között.
Amint az a közszolgálati rádió ma reggeli hírműsorában elhangzott, a tanügyi törvénynek a felsőoktatásra vonatkozó cikkelyeivel kapcsolatos módosító indítványokat jelenleg a kormánykoalíció szakértői tanulmányozzák és a pártok elképzelése szerint az egyeztetett szöveget a kormány márciusban terjesztené a parlament elé. Vasile Dîncu szociţldemokrata szenátor a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy arra kérte Marcel Ciolacu pártelnököt, hogy kérjen halasztást a koalícióban a jogszabály módosításának egyeztetésére, azért, hogy több szakemberrel és érdekvédelmi szervezettel tudjanak konzultálni. Ugyanakkor Ionuţ Stroe, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője azt mondta, hogy a pártok tartani fogják a már elfogadott ütemtervet.
Ami a szolgálati nyugdíjak törvényének módosítását illeti az vonatkozni fog nemcsak a képviselőkre és szenátorokra, de a bírákra és ügyészekre, a bíróságok és a hadsereg kisegítő-személyzetére is.
Egy további elfogadásra váró törvénytervezet arról rendelkezne, hogy a 2024-es helyhatósági és parlamenti választásokon a jelöltek legalább egyharmada kötelezően nő kell, hogy legyen. Közben a szociáldemokraták és a liberálisok készülnek a május végén esedékes miniszterelnök-cserére és egyes miniszteri tárcák cseréjére a Szociáldemokrata Párt (PSD), a PNL és az RMDSZ között. A liberálisok vezetői vasárnap este informális megbeszélést folytattak, amelyen Nicolae Ciucă pártelnök elmondta, hogy be fogják tartani a koalíciós megállapodást, habár a szociáldemokraták szeretnék megőrizni azokat a tárcákat, amelyeket szerintük sikerrel vezettek, például a közlekedésügyit és a pénzügyit. (Radio România Actualităţi)
Házkutatásokat tartott ma reggel Bukarestben és Călăraşi megyében az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA)
A hatóságok a helyi és az országos rendőrség számára megkötött egyes közbeszerzési szerződések ügyében vizsgálódnak. Az ügyészek a bukaresti első kerületi helyi rendőrséghez, a Călăraşi megyei rendőr-felügyelőséghez és két kereskedelmi társasághoz szálltak ki. A közszolgálati rádió tudósítója, Mădălin Sofronie megtudta, hogy 500 egyenruha beszerzésével kapcsolatban gyanítanak visszaéléseket az ügyészek. (Radio România Actualităţi)
Francia és holland támogatás Bukarestnek
Francia-holland-román biztonsági együttműködésről írt alá pénteken közös nyilatkozatot Catherine Colonna francia, Wopke Hoekstra holland és Bogdan Aurescu román külügyminiszter.
A nyilatkozatban kifejtik, hogy előbbre kívánják vinni partneri kapcsolataikat többek között a külpolitika, a fenntartható fejlődés és más, közös érdeket képviselő kérdések terén. Az aláírók megerősítették a NATO-n belüli együttműködést, valamint az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság támogatására irányuló szándékot. Ugyanakkor az aláírók elköteleződésüket fejezik ki az illegális migráció visszaszorítása mellett az erre vonatkozó uniós megállapodás szellemében. A dokumentum szerint Franciaország és Hollandia ‘türelmetlenül várja, hogy Románia a lehető legrövidebb időn belül csatlakozzon a schengeni övezethez.’ A dokumentum szerint Franciaország és Hollandia azt is támogatja, hogy Románia a közeljövőben csatlakozzon a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). (Bukaresti Rádió)
Hiányoznak a kollektív munkaszerződések
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke, Dumitru Costin szerint Romániában nincs egyetlen ágazati szintű kollektív munkaszerződés sem, ami azt jelenti, hogy az országban több millió munkavállalót, főként a kisvállalkozások alkalmazottjait, már nem védik kollektív szerződések.
Közleményében az érdekképviselet rámutatott, hogy Románia az utolsó helyen áll Európában a kollektív munkaszerződések számát tekintve. Az Európai Bizottság korábban felhívta a figyelmet arra, hogy csökken a tagállamokban a szakszervezeti tagok és a kollektív munkaszerződések száma. Huszonhárom évvel ezelőtt például az európai államokban átlagban az alkalmazottak 66 százalékát védték kollektív szerződések, 2019-ben az európai átlag 56 százalékra csökkent. Ezért a Bizottság javaslatot nyújtott be az EU Tanácsának arról, hogy miként erősítsék a tagállamok a társadalmi párbeszédet és az országos szintű kollektív tárgyalásokat. (Bukaresti Rádió)
Székely Ervin
