2023. február 1.

A Román Szociáldemokrata Párt (PSD), a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta nagykoalíció belső vitái közepette kezdődött meg szerdán a kétkamarás parlament tavaszi ülésszaka. Bár a jobb-, illetve baloldal vezető pártja a stabilitás szükségességére hivatkozva vállalkozott – az RMDSZ-szel együtt – közös kormányzásra, és a pártvezetés szintjén továbbra is kerülik a nyílt konfrontációt, a bukaresti médiában egymást érik azok az alsóbb szintekről érkező „üzengetések”, amelyek a két nagy párt belső vitáiról, folyamatos hatalmi harcáról tanúskodnak. A téli törvényhozási szünet után a képviselők és szenátorok többsége szerdán tért vissza Bukarestbe. A parlament most kezdődő tavaszi ülésszakának legfontosabb belpolitikai eseménye a májusra időzített kormányfő-csere és kormány-átalakítás lesz, amelyben még 2021 novemberében egyeztek meg a koalíciós pártok. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 02.01)

A vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően az ülésszak első napján mindkét ház plénuma megválasztja a házbizottság tagjait – az alelnököket, a titkárokat és a háznagyokat –, az elnök kivételével, akit a törvényhozási ciklus elején választottak meg. A szenátorok titkos elektronikus szavazással hagyták jóvá a házbizottság vezetőségének új összetételét. 103 szenátor igennel, egy nemmel szavazott, egy szenátor tartózkodott.

A házbizottság pártok szerinti összetétele a következő:

PSD (48 szenátorból álló frakció) – két alelnök, Robert Cazanciuc és Paul Stănescu; egy titkár, Ion Mocioalcă; két háznagy, Cristina-Mariana Stocheci és Marius Dunca. A PSD frakcióvezetője Radu Oprea.

PNL (39 szenátor) – két alelnök, Alina Gorghiu, aki a felsőház ügyvivő elnöki tisztségét is ellátja és Sorin Mihai Cîmpeanu; egy titkár, Roberta Alma Anastase. A PNL frakcióvezetője Daniel Fenechiu.

USR (22 szenátor) – egy titkár, Narcis Mircescu; egy háznagy, Sergiu Vlad. A frakcióvezető Radu Mihai.

AUR (12 szenátor) – egy titkár, Sorin Lavric. Az AUR-frakció vezetője Claudiu Târziu.

RMDSZ (9 szenátor) – egy háznagy, László Attila. Az RMDSZ-frakciót Turos Lóránd vezeti. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 02.01)

A kormányprogramot nem a miniszterelnök, hanem a Szociáldemokrata Pártból (PSD), a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségből (RMDSZ) álló koalíció dolgozza ki, és az végez rajta módosításokat is – jelentette ki szerdán Alina Gorghiu, a szenátus ügyvivő elnöke. A liberális párti politikust arról kérdezték az újságírók, mi a PNL véleménye azokról a célkitűzésekről, amelyeket a PSD bejelentése szerint prioritásként fognak kezelni a tavaszi miniszterelnök-cserét követően. „A kormányprogram nem a PSD-é, nem Ciolacu pártelnöké, nem is Ciucă pártelnöké és nem is egyik vagy másik miniszteré; a kormányprogram Romániáé, prioritásaival együtt a parlament szavazta meg, de kiigazítások végezhetők rajta” – felelte a szenátus ügyvivő elnöke. Gorghiu kijelentette, hogy a PNL vezetőségének hétfői ülésén nem merült fel az RMDSZ kormányból való kizárásának lehetősége, és a liberálisok tiszteletben fogják tartani a koalíciós megállapodást. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 02.01)

A romániai oktatási rendszer 350 ezer alkalmazottja számára követelt béremelést három országos szakszervezeti szövetség több száz képviselője szerdán Bukarestben. Az érdekképviseletek küldöttei jelképes „sztrájkőrségbe” álltak a kormány székháza elé, és a tényleges munkabeszüntetést is kilátásba helyezték, amennyiben a döntéshozók nem hajlandók az oktatási rendszer társadalmi jelentőségéhez méltó bérezésért konkrét lépéseket tenni. „Az alacsony fizetések miatt nagyon kevés fiatal választja a pedagógusi hivatást, az idősebb korosztály pedig amint lehet, nyugdíjba vonul. Az utóbbi években ahelyett, hogy csökkent volna, egyre csak növekszik a rendszerben a szakképzetlen pedagógusok száma” – ecsetelte a kialakult helyzetet az egyik pedagógus-szakszervezet közleménye. Az ország valamennyi megyéjéből összesereglett több száz szakszervezeti képviselő azt is sérelmezte, hogy az iskolai kisegítő személyzet alapbére idén sem érte el a közalkalmazotti bértörvényben tavalyra előirányzott bérszintet, és még mindig nem haladja meg az 1800-2300 lejt, ami az évi 16 százalékot meghaladó infláció közepette tovább növelte elszegényedésük mértékét. A tüntetők „Ha minőséget akartok azt oktatában, adjatok minőségi béreket!”, „Az ország jövője az osztálytermekben van”, „A túlórapénzek kifizetését követeljük!” feliratú molinókat emeltek a magasba, és a közalkalmazotti bértörvény által előírt, de rendre elnapolt béremelések folyósítását sürgető rigmusokat skandáltak. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 02.01)

Romániában tavaly decemberben 0,2 százalékponttal 5,6 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta a novemberihez képest – közölte szerdán az országos statisztikai intézet. A 15 és 74 évesek körében 461 900-ra becsülték az állástalanok számát, ami 0,2 százalékpontos növekedés az egy hónappal korábban jegyzett 447 700-hoz képest. Ugyanakkor egy évvel korábban 472 ezer állástalan volt a 15-74 éves korosztályban, ami 0,1 százalékpontos csökkenést jelent 2021 decemberéhez mérten. A férfiak körében 0,7 százalékponttal magasabb volt a munkanélküliség, mint a nőknél, a férfiaknál az állástalanok aránya elérte az 5,9 százalékot, míg a nőknél az 5,2 százalékot. A 15 és 24 év kötötti fiatalok körében csaknem 23 százalék a munkanélküliségi ráta. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 02.01)