Euró százmilliókkal támogatná a kormány az élelmiszeripari beruházásokat
Az állami támogatásra a legalább 500 ezer eurós beruházásra készülő vállalatok pályázhatnának. INVESTALIM néven az élelmiszeripar fejlesztését célzó programot kezdeményez a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium. A közvitára bocsátott program keretében a minimum 500 ezer eurós befektetést végrehajtó cégek kapnának állami támogatást. A beruházó cégeknek minimum 25 százalékos önrésszel kell majd rendelkezniük, ami azt jelenti, hogy az állami támogatás minimális értéke 375 ezer euró lesz. A tervezet szerint erre kizárólag olyan vállalatok pályázhatnak, melyek az utóbbi három évben nyereségesek voltak. Az INVESTALIM keretösszege kb. 600 millió euró lesz, vagyis akár beruházások százait lehet majd támogatni általa. A kormány a program révén szeretné csökkenteni Románia külkereskedelmi mérleghiányát, jelenleg ugyanis messze nem termelünk annyi élelmiszert, amennyit elfogyasztunk. Gyors eredményeket ugyanakkor nem remélhetünk, mivel a finanszírozásokat 2026 december 31-ig kellene jóváhagyni, a kifizetésekre pedig 2031 december 31-ig kerülne sor. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 07.30)
Alina Gorghiu: a szolgálati nyugdíjak reformjának nem célja az igazságszolgáltatás elnéptelenedése
Nem tartja meglepőnek Alina Gorghiu igazságügyi miniszter, hogy a legfelsőbb bíróság az alkotmánybíróság elé viszi a különnyugdíjak törvényét. A román államban minden hatalomnak megvan a maga hatásköre – jelentette ki Alina Gorghiu azzal kapcsolatban, hogy a legfelsőbb bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon a különnyugdíjakat szabályozó új törvényt, illetve a nyugdíjkorhatár emeléséről szóló jogszabályt is. „A törvényhozó testület törvényeket hoz, a legfelsőbb bíróság pedig sok más előjoga mellett azzal a joggal is rendelkezik, hogy bizonyos törvényeket az alkotmánybíróságon megtámadjon” – nyilatkozta Gorghiu csütörtök este. A bukaresti legfelsőbb bíróság (ICCJ) közgyűlése csütörtökön úgy döntött, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon a különnyugdíjakat szabályozó új törvényt, illetve a nyugdíjkorhatár megemeléséről szóló jogszabályt is. A testület szerint a jogszabályok sértik az esélyegyenlőség, valamint az alapvető emberi jogok alaptörvény szavatolta elvét. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 07.30)
Növekednek a bérek az egészségügyben és a szociális ellátásban
Az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók minden kategóriájának a törvény által előírt maximális alapbérszintre emelik a jövedelmét. A pénteken elfogadott sürgősségi kormányrendelettel ugyanakkor biztosítják a szükséges pénzalapokat a vakációs utalványok kifizetésére, az ügyeletért járó havi juttatásokra. A rendelet a kollektív munkaszerződés aláírását is lehetővé teszi. A szakszervezet csak részben elégedett a kivívott eredményekkel, a bérnövekedések éppen csak enyhítik az infláció hatását, és még mindig fennállnak bizonyos egyenlőtlenségek az egészségügyben dolgozó különböző besorolású szakemberek bérezése között. Augusztus elsejétől bruttó havi juttatásba részesülnek a részmunkaidős szerződés alapján ügyeletet teljesítő orvosok és az egészségügyi szakszemélyzet, áll a munkaügyi minisztérium közleményében. Ez szerint 500 lejt kapnak, akik az alapszerződésük mellett még legalább havi egy ügyeletet vállnak, 1000 lej jár a havi legkevesebb két ügyelet után. Havonta 500 lejt kapnak a legalább két plusz ügyeletet teljesítő biológusok, vegyészek, biokémikusok, és szintén 500 lejt az ügyeletet vállaló egészségügyi asszisztensek. A törvényes szabadnapokon dolgozók, minden ilyen ledolgozott nap után havonta 100 és 300 lej közötti juttatást kapnak. Kivételt képeznek ez esetben az orvosok, a biológusok, vegyészek és biokémikusok, akik havonta egy vagy két ügyeletet teljesítenek a törvényes alapmunkaidőn kívül, mert ők megkapják a másik juttatást. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 07.30)
Tavaly Romániában volt a legolcsóbb az élelem az EU-ban
Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2022-ben Romániában volt a legolcsóbb az élelmiszer az EU-ban. Nálunk volt a legolcsóbb a bútor is. A fogyasztási cikkek és szolgáltatások árszintje a tagállamok közül 2022-ben Romániában volt a legalacsonyabb, 42 százalékkal az uniós átlag alatt, majd Bulgária (41 százalékkal az uniós átlag alatt) és Lengyelország (38 százalékkal az uniós átlag alatt) következett. A legmagasabb szintet Írországban regisztrálták (46 százalékkal az uniós átlag felett), majd Dánia, Luxemburg és Finnország következett. Az Eurostat adataira alapján a statisztikai hivatal szerint az élelmiszerek és alkoholmentes italok tekintetében Románia a legolcsóbb tagállam, amelyet Lengyelország követ, míg az ellenkező póluson Dánia és Luxemburg áll, ahol a legmagasabb az árszint ebben a termékcsoportban. Bulgáriában a legalacsonyabb az árszínt az alkoholos italok és dohány, a ruházat és lábbeli és a háztartás, víz, villany, gáz és egyéb tüzelőanyagok kategóriákban, majd Lengyelország következik az Alkoholos italok és dohány és a háztartás, víz, villany, gáz és egyéb tüzelőanyagok esetében. Magyarország továbbra is a legolcsóbb tagállam a közlekedés és a szabadidő és kultúra tekintetében, Bulgáriában pedig a szálláshely és éttermi szolgáltatások esetében a legalacsonyabb az árszint. A közlekedés Dániában és Svédországban a legdrágább az EU-ban, valamint a szállás és éttermi szolgáltatások, a szabadidő és kultúra is itt kerül a legtöbbe. Románia Portugáliával és Magyarországgal egy szinten van a vásárlóerő-egységben számított egy főre jutó GDP volumenindexe tekintetében, az uniós átlag 77 százaléka. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 07.30)
