Százezer magyarral több él Romániában, mint amennyit a népszámlálás adatai mutatnak
A Romániában tavaly elvégzett, a 2021 december elsejei állapotokat tükröző népszámlálás végleges, településszintű eredményei alapján 1,1 millióra becsülhető az ország magyar lakosságának száma.
A kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület által működtetett portál szociológusai abból a feltételezésből indultak ki, hogy egy településen belül a nemzetiségi adattal nem rendelkezők ugyanúgy oszlanak meg, mint az arról nyilatkozók.
A hivatalos eredmények 19 053 815 lakost mutattak ki Romániában, közülük 1 002 151 vallotta magát magyarnak. Csaknem 2,5 millió embernek viszont nem jegyezték fel a nemzetiségét, a szakértők szerint közöttük további 100 ezer magyar található.
Kifejtették: a mintegy 2,5 millió, ismeretlen nemzetiségű személy közül hozzávetőleg 1,5 millióan részlegesen töltötték ki a népszámlálási ívet, ami történhetett akár akaratuk ellenére, az internetes felület hibája miatt is. További 1 millióra tehető azok száma, akik nem éltek az internetes önkitöltés lehetőségével, illetve a számlálóbiztosok sem érték el őket, a rájuk vonatkozó adatokat – nemzetiség nélkül – adminisztratív regiszterekből emeltek át a népszámlálási adatbázisba.
A Nepszamlalas.ro szerint azok száma, akik szándékosan nem vallották meg az etnikumukat, nem volt számottevő a tavalyi népszámláláson sem.
A portál azt is kiemelte, hogy az etnikumok arányát a 2020-ban sürgősségi kormányrendeletben rögzített módszertan szerint hivatalosan csak azok közül számítják, akik nyilatkoztak az etnikumukról. A módszertannak megfelelően a románok aránya 89,33 százalék, a magyaroké 6,05, a romáké 3,44, az ukránoké 0,28, a németeké 0,14. A többi etnikai kisebbség összesített aránya 0,77 százalék.
Ha a nemzetiségi adatok nélkül összeírt lakosok körében is 6,05 százalékos arányt képviselnek a magyarok, akkor 19 milliós Romániában akár 1 millió 140 ezres magyar lakosságot lehetne feltételezni. A Nepszamlalas.ro szociológusai azonban számításaik során azt is figyelembe vették, hogy a magyarok körében nagy valószínűséggel kisebb volt a népszámlálástól való távolmaradás, körükben a részlegesen kitöltött kérdőívvel rendelkezők, avagy az adminisztratív nyilvántartásokból beemeltek összesített aránya 9 százalék körüli, az országos 13 százalékhoz viszonyítva.
Ez azt jelenti, hogy összességében mintegy 1,1 milliós a romániai magyar közösség – vonták le a következtetést.
„A Nepszamlalas.ro elemzésére az RMDSZ elnöke közleményben hívta fel a figyelmet. Kelemen Hunor köszönetet mondott a közösség azon tagjainak, akik vállalták magyarságukat, a tájékoztató kampány több ezer résztvevőjének és azoknak is, akik a törvény módosításával – az utóbbi 30 évben először – lehetővé tették a magyar nyelv használatát a kérdőív kitöltése során.
A népszámlálás eredményei ismertek, és való igaz, vannak szomorú veszteségeink is. A csüggedés és siránkozás helyett én mégis azt javaslom magunknak, mindannyiunknak, hogy folytassuk az elkezdett munkát a szülőföldünkért. Egy lélekben és szívben erős, nemzeti identitásában rendíthetetlen közösség képes lesz erre: a mi közösségünk márpedig ilyen!” – zárta közleményét az RMDSZ elnöke. (RADOR Hírögynökség – Infostart/MTI)
A romániaiaknak tájékoztatásra, oktatásra és figyelemfelkeltő kampányokra van szükségük ahhoz, hogy felhívják a figyelmet a véradás szükségességére – derül ki a Romániai Marketing- és Közvélemény-kutató Társaság által készített tanulmányból.
A román állampolgárokban tudatosítani kell a véradás fontosságát
A romániaiak 37%-a úgy véli, hogy az Egészségügyi Minisztériumnak támogatnia kellene a véradási kampányokat. A vidéken élők közül 10-ből 7 ember életmentő gesztusnak tartja a véradást, és 10-ből 4 azt mondta, hogy korábban járt véradásra, de csak 17%-uk tett így az elmúlt évben.
Florea Vlădescu, a Honvédelmi Minisztérium Vértranszfúziós Központjának főorvosa elmagyarázza, miért nem adnak vért az emberek:
Florea Vlădescu: Vannak emberek, akik nem tudják, hogy vérre van szükség, az a benyomásuk, hogy a vért valahonnan a gyógyszertárból veszik, fel sem teszik a kérdést, hogy honnan származik, ki a felelős, miért kell vért adni; aztán a félelem a kórházaktól, az egészségügyi intézményektől, a szúrásoktől való félelem.
A vicces az, hogy a vénapunkció nem a legfájdalmasabb, és azok, akik végül mégis vért adnak, rájönnek, hogy a félelmeik némileg alaptalanok voltak a vérvétel során esetlegesen fellépő fájdalommal kapcsolatban. Félnek továbbá a baktériumokkal való megfertőződéstől, azoktól a fertőzésektől, amelyek az orvosi munkával kapcsolatosak. Akik adományoztak, látták, hogy minden, amit használunk, a zsákok, az összes eldobható anyag, az ellátás folyamatosan történik. Ebből a szempontból nincsenek problémák. (Radio România Actualităţi)
Székely Ervin, RADOR
