Románia „a győzelemig” segíti Ukrajnát
A román kormány addig fogja segíteni Ukrajnát, amíg szükséges, „Ukrajna győzelméig és területi integritásának helyreállításáig”, majd az ország újjáépítésének folyamatában is – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken, miután a kormánypalotában fogadta ukrán hivatali kollégáját, Denisz Smihalt.
A kormányfő elmondta, akárcsak korábbi egyeztetésükön, ismét Románia támogatásáról biztosította az ukrán miniszterelnököt. „Egységesen lépünk fel Oroszország katonai agressziója, az ukrán nép ellen irányuló barbár és gyáva cselekedetek ellen. Véget kell vetni a vérontásnak ebben az értelmetlen konfliktusban” – fogalmazott. Mint hangsúlyozta, mindkét ország nehéz időszakon megy keresztül, az európai kontinens és az egész világ biztonsága szempontjából példátlan kihívások közepette. „De állhatatosaknak kell lennünk ebben a harcban, amellyel tulajdonképpen az életmódunkat, a demokrácia és szabadság alapvető értékeit védjük. (…) Meg kell védenünk Ukrajna ahhoz való jogát, hogy szuverén módon dönthessen a jövőjéről, Romániának is stratégiai érdeke, hogy Ukrajna független, szuverén, demokratikus, szabad és virágzó ország legyen” – mondta a román miniszterelnök. Marcel Ciolacu román és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök politikai nyilatkozatot írt alá a kétoldalú együttműködés megerősítéséről az Ukrajnából érkező áruk tranzitjának biztosításáról. Az ukrán kormányfő bukaresti látogatása alkalmából a két miniszterelnök két további megállapodást is aláírt. Az egyik a tanulmányi oklevelek kölcsönös elismeréséről szól, a másik pedig egy új átkelőhely megnyitásáról a két ország között, a román oldalon Máramarosszigetnél, az ukrán oldalon Bila Cerkvánál. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 08.18)
Marcel Ciolacu: Románia miniszterelnöke és miniszterei „senki előtt nem térdelnek le”
ománia miniszterelnöke és miniszterei „senki előtt nem térdelnek le, nem hajbókolnak senkinek, és nem hajtják végre senkinek a parancsát” – jelentette ki a pénteki kormányülés elején Marcel Ciolacu. A miniszterelnök az augusztusra tervezett brüsszeli útjának élénk sajtóvisszhangjára reagált. Ciolacu és a kormány több tagja a speciális nyugdíjakat szabályozó törvény módosításáról, az adóügyi intézkedésekről és az idei deficitcélról készül egyeztetni az Európai Bizottsággal. „Normális párbeszédet folytatunk az Európai Bizottsággal az országos helyreállítási terv bizonyos mérföldköveinek lezárása érdekében. Ez automatikusan több milliárd euró lehívását jelentené a lakosság támogatására. Ez egy normális lépés, amelyet őszintén szólva a román kormánynak már meg kellett volna tennie” – jelentette ki Ciolacu. Közlése szerint Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter augusztus 28-án utazik Brüsszelbe tárgyalni az alkotmánybíróság által elutasított speciális nyugdíjakat szabályozó törvény módosításáról. Marcel Boloş pénzügyminiszter az adóreformmal kapcsolatos mérföldkövekről, Adrian Câciu európai projektekért felelős miniszter pedig a helyreállítási terv módosításáról készül egyeztetni az Európai Bizottsággal – részletezte a kormányfő. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 08.18)
Büntetnék a vízimentők életét veszélyeztető fürdőzőket
Nagy összegű bírsággal szankcionálná Raed Arafat azokat, akik a vörös zászlót figyelmen kívül hagyva fürdőznek a tengerben és mentésre szorulnak. A belügyminisztérium államtitkára pénteken azt mondta, hogy az elmúlt napokban tapasztalat tragédiák megelőzésére hatékony megoldásnak tartaná a büntetést. „Ha a vízmentőnek kell kimentenie téged, amiért figyelmen kívül hagytak a felvont vörös zászlós figyelmeztetés, akkor fizess súlyos bírságot, amiért veszélyezteted a vízimentő életét és mert nem tartottad be a fürdőzésre vonatkozó tiltást” – fogalmazott Arafat. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 08.18)
Romániában lassul az infláció
A júniusi 6,4 százalékról 6,1 százalékra csökkent az éves infláció júliusban az Európai Unióban, a tagállamok közül Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Romániában a legmagasabb a fogyasztói árindex – derül ki Eurostat pénteken ismertetett adataiból. Júliusban Magyarországon 17,5 százalékkal, Szlovákiában és Lengyelországban egyaránt 10,3 százalékkal, a Cseh Köztársaságban 10,2 százalékkal és Romániában 8,9 százalékkal volt a legmagasabb az infláció, Belgiumban (1,7), Luxemburgban (2) és Spanyolországban (2,1) pedig a legalacsonyabb. Az euróövezetben a júniusi 5,5 százalékról 5,3 százalékra csökkent az infláció, a maginfláció pedig 6,8 százalékról 6,6 százalékra. Az Európai Központi Bank (EKB) 2023-ban 5,4 százalékos, 2024-ben pedig 3 százalékos inflációra számít az euróövezetben, miután márciusban még 5,3 százalékra becsülte az idei és 2,9 százalékra a jövő évi fogyasztói árindexet. Az infláció az EKB prognózisa szerint 2025-ben várhatóan 2,2 százalékos lesz. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 08.18)
Agentia de presa RADOR – Andrei Demeny
