2023. október 11.

Budapesten tárgyalt Klaus Iohannis. Román államfő legutóbb 14 éve tett hivatalos látogatást Budapesten. A tárgyalások utáni közös sajtótájékoztatón Novák Katalin ismertette azokat a témákat, amelyekről hangsúlyosan tárgyaltak: az ukrajnai és az izraeli háborús helyzet, az Ukrajnában élő kisebbségek ügye, a romániai magyarok helyzete, Schengen, a jövő évi magyar uniós elnökség, energiabiztonsági és infrastrukturális kérdések. A magyar államfő leszögezte: Magyarország az első pillanattól kezdve elítélte az orosz agressziót Ukrajnában, s támogatja Ukrajnát. Kiemelte: az ukrajnai, kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak kérdését, s a kisebbségek jogfosztásának felszámolásában  együttműködésre számít Romániával. Novák Katalin leszögezte: Románia teljesítette a schengeni tagság feltételeit, ezért Magyarország támogatja a román tagságot. A jövő év második felében Magyarország tölti be az európai uniós elnökséget, így – ha addig nem valósul meg a schengeni bővítés, akkor a magyar elnökség napirendre tűzi ezt a kérdést. Klaus Iohannis a Három Tenger Kezdeményezés kereteiben zajló együttműködést emelte ki. Mint mondta, fontosnak tartja a stratégiai partnerség megerősítését. A kisebbségek kapcsán kiemelte azok hídszerepét a két ország között. Elmondta, hogy Bukarest kész lépéseket tenni a párbeszéd és kétoldalú együttműködés elmélyítéséért és a két ország közötti stratégiai partnerség tartalommal való feltöltéséért. „Románia célja, hogy a párbeszéd dinamikája pozitív legyen, a fejlődés és elmélyülés irányába hasson valamennyi polgárunk érdekében, etnikai származásra való tekintet nélkül. Románia a kölcsönös bizalmon alapuló nyílt, átlátható és pragmatikus megközelítést támogatja. Szilárdan hiszem, hogy feltétlenül el kell kerülni az egyoldalú vagy megosztó gesztusokat” – idézte az Agerpres Iohannist. Mint elmondta: a román fél álláspontja szerint a gazdasági együttműködésnek „a közös érdekeltségű, etnikai diszkriminációtól mentes, nem csak Románia bizonyos részeire korlátozódó projektekre” kell épülnie, amelyek finanszírozása összhangban van a román és az európai jogszabályokkal. „Nyitottak vagyunk a magyar beruházások támogatására országunk egész területén, és arra fogjuk ösztönözni a román vállalatokat, hogy továbbra is fektessenek be Magyarországon” – fogalmazott. Schengen kapcsán elmondta: számít Magyarország további támogatására, s megköszönte ezt a támogató álláspontot. Mint mondta, reméli, hogy a kétoldalú kapcsolatok lényegi javulásához vezet majd a látogatása. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 10.11)

Nyilatkozatban ítélte el az Izrael elleni támadásokat a román parlament két háza szerdai együttes ülésén, és a dokumentumban „a lehető leghatékonyabb mechanizmusok létrehozásának szükségességét” hangsúlyozták a szabadság, demokrácia és az emberéletek védelmében. A dokumentum szerint a román képviselőket és szenátorokat sokkolta „a Hamász terrorista szervezet Izrael elleni barbár terrortámadása”, amely a civil lakosság ellen irányult. Mint leszögezik, az ártatlan áldozatok magas száma jelzi, hogy a biztonság biztosításához „állandó éberségre” van szükség. A nyilatkozatot Silviu Vexler, a romániai zsidó közösségek szövetségének elnöke olvasta fel. A képviselők hangsúlyozták, hogy a terrorizmus és a gyűlöleten alapuló különböző ideológiák elleni harc az egész társadalom kötelessége és közös felelőssége a jelenre és a jövőre vonatkozóan. A román parlament tagjai a dokumentumban szolidaritásukról biztosítják Izraelt és polgárait, részvétüket fejezik ki az áldozatok hozzátartozóinak, és – mint írják – „figyelemmel és aggodalommal” kísérik az elhurcolt túszok sorsát. Kinyilatkoztatják, hogy elkötelezettek a terrorizmus elleni harc mellett, és felkérik a román hatóságokat, tegyenek meg mindent a romániai zsidó közösségek védelme, az esetleges romániai incidensek megakadályozása érdekében. A nyilatkozatot 284 támogató és három ellenszavazattal fogadta el a román parlament. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 10.11)

Elfogadta szerdán a szenátus az alkotmánybíróság határozatához igazított különnyugdíjtörvényt. A jogszabály 89 támogató és 16 elutasító szavazatot kapott. Az ellenzék elégedetlen a jogszabály jelenlegi változatával. A törvényt döntő házként a képviselőház vitatja meg.  Az alkotmánybíróság augusztus 2-án a törvény több cikkét alkotmányellenesnek nyilvánította, és a jogszabályt visszaküldte a parlamentnek. A szenátus az illetékes szakbizottságokban elfogadott módosító javaslatokat elfogadta, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) indítványait pedig elutasította. A módosított törvény szerint a legkevesebb 25 éves szolgálati idővel rendelkező bírák, ügyészek és alkotmánybírák nyugdíjkorhatára 60 év, a nyugdíjuk pedig a nyugdíjazásuk előtti 48 hónapban kapott bruttó fizetésük és bérpótlékaik átlagának a 80 százaléka. A jogszabály korábbi változata szerint a bírák, ügyészek és alkotmánybírák juttatását a nyugdíjazásuk előtti három hónapban kapott jövedelmük alapján számolták ki. A törvény előírja azt is, hogy a nyugdíj nem lehet nagyobb a nyugdíjazás előtti utolsó fizetés nettó összegénél. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 10.11)