PISA-felmérés: a hazai diákok közel fele nem érti, amit olvas
Katasztrofális helyzetre világítanak rá a legutóbbi PISA-mérés friss eredményei: Románia az utolsó előtti helyen áll az Európai Unióban, a hazai diákok a kritikusnak tekintett 2. tudásszintet érték el. A világ legfejlettebb országait tömörítő OECD kedden közzé tette a 2022 tavaszán 81 ország részvételével végzett nemzetközi PISA (Programme for International Student Assessment) mérés eredményeit. Románia több mint húsz éve vesz részt a mérésen, amely fontos látlelet a 15 éves diákok szövegértéséről, valamint matematikai és természettudományos készségeiről. Az elmúlt húsz évben az ország egy helyben toporog, a szint ugyanolyan alacsony maradt, a kedden közzétett eredmények alapján az Európai Unióban Románia csak Bulgáriát előzi meg. Az országos átlageredmény alapján nem sikerült meghaladni a kritikusnak számító 2. kompetenciaszintet. Kiderült: a résztvevő diákok majdnem fele nem érti, amit olvas. A 2022-es mérés átlageredményei szerint a romániai diákok hasonló szinten teljesítettek matematikából, szövegértésből és természettudományokból mint a 2018-ban. Viszont matematikából a teljesítmény 2012-höz és 2015-höz képest romlott. Szövegértésből és természettudományokból 2012 óta azonos a szint, vagyis az elmúlt évtized átlagos teljesítménye e két területen stabilnak mondható. Románia 428 összpontszámot ért el, ami 2-es szintet jelenti, és azt hogy nem rendelkeznek a minimálisan elvárt készségekkel. A románániai diákok az OECD átlaga alatt teljesítettek matematikából, szövegértésből és természettudományokból. A legalább a minimálisan szükséges szintet (2. szint) elérő román tanulók aránya is alacsonyabb volt mindhárom területen az OECD-átlagnál. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 12.05)
Eljárást indított a DNA Teodosie érsek ellen
Bűnvádi eljárást indított a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Tomis ortodox érseke, Teodosie ellen befolyással üzérkedés vádjával. A DNA a Recorder tényfeltáró riportja alapján kezdte vizsgálni az ügyet. Teodosie egyik tanácsosa ellen is eljárás indul. A DNA szerint júlusban a konstancai érsek 160 ezer lejt ígért egy üzletembernek (aki tanúként szerepel az ügyben), ami a húsz százalékát jelenti annak a 800 ezer lejes összegnek, amelyet az említett üzletember kellett volna az ígért közbenjárással megszerezzen a kormány vallásügyi államtikárságától Tomis érsekségének. Öt évvel ezelőtt az igazságszolgáltató szervek megtévesztése, hamis tanúzás és folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés miatt már vádat emelt a DNA Teodosie ellen. Ezt megelőzően, 2017-ben az egyházi méltóságot azzal vádolta meg a DNA, hogy rosszhiszeműen hamis vagy nem a teljes valóságot tükröző dokumentumokat használt fel annak érdekében, hogy illetéktelenül európai pénzalapokhoz jusson. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 12.05)
Nőtt a munkaerőköltség a harmadik negyedévben
Az idei harmadik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 1,31 százalékkal nőtt az előző negyedévhez, valamint 15,15 százalékkal 2022 hasonló időszakához mérten – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból. 2023 második negyedévéhez viszonyítva a legjelentősebb mértékben, 38,42 százalékkal, az oktatásban nőtt a munkaerőköltség. Emelkedést regisztráltak továbbá a szolgáltatások ágazatában (+1,36 százalék), az előadóművészet és szabadidő-tevékenységek szervezésének ágazatában (+1,15 százalék), a közigazgatásban (+0,89 százalék). (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 12.05)
Középkori kéziratot azonosítottak Kolozsváron
A tudományos közösség számára eddig ismeretlen középkori kéziratot azonosítottak Kolozsváron, a kódexet korábban a Szent Mihály-plébánián őrizték, innen került át a levéltárba – erősítette meg az MTI-nek kedden László Attila főesperes-plébános. A középkori kódex azonosításáról a Romkat.ro katolikus hírportál számolt be kedden. Mint írták, ez az egyetlen középkori kézirat, amelyet a Szent Mihály római katolikus plébániai levéltárban őriznek. A közelmúltban találta meg a Szent Mihály római katolikus egyházközség levéltárosa, Nagy Emőke. A kéziratot elsőként Adrian Papahagi, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora tanulmányozta, aki egy, a gyulafehérvári Batthyáneumban őrzött kötettel való kapcsolatát is felismerte. László Attila kolozs-dobokai főesperes, a Szent Mihály-templom plébánosa cáfolta a román sajtóban megjelent állításokat, miszerint a kéziratot most fedezték volna fel. Elmondta: az egyháznak eddig is tudomása volt a kötetről, előbb a templom tornyában, a levéltárban, majd a plébánia irodájában őrizték értékes volta miatt. Mint mondta, amikor 2020-ban átvette a kolozsvári főtéri plébániát, ott találta a dokumentumot. Értéke miatt döntöttek úgy a levéltárossal, hogy kerüljön át az egyház levéltárába, ami pár hónapja meg is történt – mondta László Attila. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 12.05)
