„Telepátiával” kommunikálnak a koalíciós pártok
Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy a kormánypártok jelenleg a főtitkáraikon keresztül „vagy telepátiával” kommunikálnak.
A kormányfőt egy sajtóeseményen megkérdezték: miként dönt a koalíció a mikrovállalkozások adómentességi küszöbéről vagy a helyreállítási tervvel kapcsolatos egyéb problémákról olyan körülmények között, hogy Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke nem vesz részt a koalíció ülésein. „Jelenleg a főtitkárokon keresztül vagy telepátiával kommunikálunk. Köszönöm szépen” – jelentette ki Ciolacu. A PNL országos politikai bürója egy héttel ezelőtt jóváhagyta a Szociáldemokrata Párttal (PSD) fenntartott politikai párbeszéd megszakítását és a liberálisok kormányon maradását. A testület döntéseiről beszámoló sajtónyilatkozatában a PNL elnöke, Nicolae Ciucă a párt kormányon maradását azzal indokolta: a liberálisok továbbra is meg szeretnék védeni a romániaiakat a PSD túlkapásaitól, és teljesíteni akarják a kormányprogramba foglalt célkitűzéseiket. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 10.17)
Sokba kerül a román gazdaságnak az iskolaelhagyás
Évente több mint 23 ezer tanuló hagyja ott idő előtt az iskolát – derül ki a Bukaresti Egyetem által az Amerikai-Román Kereskedelmi Kamara (AmCham Románia) számára készített Az iskolaelhagyás gazdasági hatása Romániában című elemzésből. A sajtónak is bemutatott elemzés szerint Romániában a legmagasabb a tanulmányaikat idő előtt megszakítók aránya az Európai Unióban; 2023-ban a tanulók 16,6 százalékát érintette a lemorzsolódás jelensége. Tavaly a vidéki településeken élők körében volt a legmagasabb, 27,5 százalékos a lemorzsolódási arány, ami jelentős oktatási problémákra utal. Ezzel szemben a kisvárosokban és külvárosokban ennél jóval alacsonyabb, 14,3 százalékos volt a lemorzsolódási arány, míg a nagyvárosokban mindössze 3,3 százalékos – mutat rá az elemzés. Ugyanakkor Romániában a legalacsonyabb a felnőttoktatásban részt vevők aránya is az EU-ban: a 25-64 évesek közül 2020-ban 1 százalék, 2022-ben 5,7 százalék, 2023-ban pedig 6,7 százalék vett részt tovább- vagy átképzéseken. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 10.17)
Sztrájkkal fenyegetőznek a nyugdíjtörvénnyel elégedetlen bányászok
A jelenlegi nyugdíjtörvény hátrányosan megkülönbözteti a különleges munkakörülmények között dolgozókat a normális munkakörülmények között dolgozókkal szemben – jelentette ki csütörtökön a bánya- és energiaipari szakszervezeti szövetség (FNME) elnöke. Dumitru Pîrvulescu annak kapcsán nyilatkozott az Agerpresnek, hogy 11 és 13 óra között a bánya-, energia- és acélipari szakszervezetek az új nyugdíjtörvény előírásai miatt tüntettek a kormány székháza előtt. A szakszervezeti vezető elmondta, a korábbi nyugdíjtörvény szerint a nagyon nehéz munkakörülmények miatt a bányászatban, energiaiparban, acéliparban és vasiparban dolgozók bizonyos kedvezményekben részesültek. „De az alacsonyabb várható élettartam miatt nem tekinthető előnynek, hogy korábban és rövidebb járulékfizetési idővel mehetünk nyugdíjba…” – jegyezte meg. Kifejtette, hogy a jelenlegi nyugdíjtörvény a bánya-, energia- és acélipari dolgozóknak ugyanazokat a nyugdíjfeltételeket kellene hogy biztosítsa, mint a korábbi törvény, mivel ugyanolyan nehéz és veszélyes munkakörülmények
között dolgoznak, amelyek súlyosan károsíthatják az egészségüket. Ezért a szakszervezetek felszólítják a kormányt, hogy törölje a törvénynek azokat a cikkelyeit, amelyek hátrányosan megkülönböztetik a különleges munkakörülmények között dolgozókat a normális munkakörülmények között dolgozókkal szemben.(RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 10.17)
Románia állja az F-16-os ukrán pilóták kiképzésének költségeit- a Maszol
A kormány sürgősségi kormányrendeletet hozott arról, hogy Románia magára vállalja a fetești-i Európai F-16-os Kiképzőközpontban (EFTC) felkészítendő ukrán pilóták kiképzésének költségeit. A jogszabály indoklásában a Védelmi Minisztérium (MAPN) rámutatott: a tavalyi vilniusi NATO-csúcs keretében Románia, Belgium, Kanada, Dánia, Portugália, Svédország valamint az Egyesült Királyság védelmi miniszterei közös nyilatkozatban vállalták, hogy együttműködnek az ukrán pilóták F-16-os harci repülőgépek használatára történő felkészítésében, majd az ukrán elnök tavaly októberi bukaresti látogatása, a két államfő közös nyilatkozata alkalmával Románia a legmagasabb szinten vállalkozott arra, hogy részt vesz az ukrán pilóták felkészítésében. A vállalás teljesítésének azonban mindeddig hiányoztak a jogi keretei, amelyek lehetővé tették volna, hogy a MAPN költségvetéséből ezt a tevékenységet finanszírozza. A tárca indoklása szerint Románia támogatása jelentősen növeli az Oroszország által megtámadott Ukrajna védelmi képességeit, függetlensége, szuverenitása és területi épsége megőrzését. A kormányfőtitkárság honlapján közzétett jogszabály nem pontosítja a költségvetési keretet, hatályának időtartamát, vagy a Romániában kiképzett ukrán pilóták számát. (RADOR HÍRÜGYNÖKSÉG – 10.17)
Andrei Demeny
