2024. október 18.

legutóbbi országos felmérés azt jelzi, hogy a jelenlegi koalíciós pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a parlamenti választások után is kénytelenek lehetnek együtt kormányozni, amennyiben a PSD – ígéreteihez híven – nem működik együtt a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).

A CURS közvélemény-kutató cég által készített felmérés szerint a PSD vezet a választók preferenciáiban, a szociáldemokratákat a PNL és az AUR követi a sorban. Ha most vasárnap szavanánk, a PSD  31 százalékkal nyerné a megmérettetést, a PNL 20 százalékon végezne, az AUR pedig 18 százalékos eredményt érne el. A negyedik helyen végezne a Mentsétek meg Romániát Szövetség 15 százalékkal, s az SOS Románia is bekerülne a parlamentbe, hét százalékos eredménnyel. Az RMDSZ 3 százalékkal a bejutási küszöb alatt végezne. Ami az elnökválasztást illeti, a Diana Șoșoacă kizárása utáni első felmérés szerint Marcel Ciolacu (PSD) végezne az első helyen 26 százalékkal. Őt  George Simion (AUR) követné 17 százalékos eredménnyel. A független Mircea Geoană 15 százalékot érne el, akárcsak Nicolae Ciucă (PNL). Elena Lasconi 14 százalékkal az ötödik. Kelemen Hunor 2 százalékon végezne. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.18)

Az állandó választási hatóság (AEP) népszerűsítő kampánya ellenére a hétezret sem éri el idén azon külföldön élő román állampolgárok száma, akik levélben akarják leadni szavazatukat az év végi parlamenti, illetve elnökválasztáson – derült ki pénteken, a hatóság honlapján közzétett adatokból.

Csütörtökön éjfélkor járt le a regisztrációs határidő a december elsején megrendezendő parlamenti választásokra: az AEP honlap számlálója 6840-nél állt meg. Az elnökválasztás november 24-én tartandó első fordulójára 6916 külföldön élő román állampolgár kérte a választási levélcsomagot. A román diaszpóra körében amúgy sem népszerű levélvoksolás megbízhatóságát a négy évvel ezelőtti botrány is megkérdőjelezte. A legutóbbi, 2020-as parlamenti választásokon ugyanis majdnem hatszor ennyi – csaknem 40 ezer – külföldi román állampolgár iratkozott fel, de csak 21 ezer levélben beküldött voksot érvényesítettek, mivel – a választási hatóság közlése szerint – a beküldött 35 880 külföldről beküldött szavazat egyharmada nem érkezett meg idejében, a törvényben megszabott határidő előtt. A diaszpórában élők számára 2016-ban tették lehetővé először, hogy – előzetes regisztráció után – levélben adják le szavazatukat, becslések szerint ugyanis több mint négymillió román állampolgár él külföldön. A levélvoksolás azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A külföldön élő román állampolgárok továbbra is a külképviseletek előtt álltak sorban, hogy leadhassák voksukat. A 2019-es elnökválasztás második fordulójában például minden tizedik voksot külföldön adták le: a diaszpórában 944 ezren szavaztak, csaknem annyian, mint Bukarestben. A sajtó szerint a külföldön dolgozó román állampolgárok attól tartanak, hogy nyomukba ered a román adóhatóság, ha a választási regisztráció során kiadják adataikat. A külföldi választókerületből négy képviselő és két szenátor kerül a bukaresti parlamentbe. Az egy mandátumra nem elegendő töredékszavazatok külföldről is bekerülnek az adott politikai alakulat országos kosarába, és adott esetben valamely hazai választókerületben járulhatnak hozzá egy többletmandátum megszerzéséhez. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.18)

Kiberprovokáció lehetőségét is vizsgálják a védelmi minisztérium szakemberei a Románia légterében csütörtökön történtekkel összefüggésben – nyilatkozta pénteken Marcel Ciolacu. A miniszterelnököt arról faggatták az újságírók, milyen intézkedéseket mérlegelnek, tekintve, hogy „másodszorra hatoltak be orosz drónok Románia légterébe”. Ciolacu válaszában rámutatott, meg kell várni a védelmi minisztérium szakembereinek elemzését a történtekkel kapcsolatban. Azt a lehetőséget sem zárják ki, hogy „kiberprovokáció” történt, mivel a román légteret védő vadászgépek egyikének sem sikerült vizuális kontaktust teremtenie a radarok által jelzett drónnal. A kormányfő egy csütörtök esti televíziós műsorban azt mondta a Konstanca megyei légiriadó kapcsán, hogy nem állt fenn veszély, de az előírások megkövetelik ilyen esetekben a riasztást. Arra a kérdésre, hogy létezik-e vagy sem törvény a román légtérbe behatoló drónok lelövésére, Ciolacu azt válaszolta, követni lehet a drón útvonalát, és ha civil vagy katonai célpont felé közelít, lelövik. A román védelmi minisztérium csütörtök este közölte, hogy kisméretű légi célpontot észleltek a hadsereg radarjai a Fekete-tenger felett, a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu településtől mintegy 150 kilométerre. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.18)

A nyers adatok szerint 29,9 százalékkal csökkent augusztusban a lakásépítés volumene Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A nem lakás jellegű épületek terén 2,8 százalékos volt a csökkenés, az infrastrukturális beruházások volumene pedig 4,3 százalékkal nőtt 2023 augusztusához képest. A nyers adatok szerint az ágazat augusztusi össztermelése 4,4 százalékkal csökkent éves összevetésben. A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a román építőipar augusztusi teljesítménye 2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A lakásépítés volumene 28,1, a nem lakás jellegű épületeké pedig 1,3 százalékkal csökkent, míg az infrastrukturális beruházásoké 3,4 százalékkal nőtt 2023 augusztusához viszonyítva. Az előző hónaphoz képest a nyers adatok szerint 8,6, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint pedig 4,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés. A nyers adatok a lakásépítés terén 0,2 százalékos csökkenést, a nem lakás jellegű épületek és az infrastrukturális beruházások tekintetében 5,8, illetve 12,5 százalékos növekedést mutatnak. A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a lakásépítés volumene 1,1 százalékkal csökkent, a nem lakás jellegű épületeké és az infrastrukturális munkálatoké 6,8, illetve 7,6 százalékkal nőtt. Az év első nyolc hónapjában a nyers adatok szerint 3,1 százalékkal, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés Romániában 2023 azonos időszakához képest. A nyers adatok szerint a lakásépítés volumene 23,9 százalékkal, a nem lakás jellegű épületeké 2,3 százalékkal csökkent, míg az infrastrukturális beruházásoké 6,3 százalékkal nőtt. A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a lakásépítés és nem lakás jellegű épületek terén 3,2, illetve 0,7 százalékos csökkenés, míg az infastrukturális beruházások tekintetében 7,3 százalékos növekedés következett be. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.18)

Andrei Demeny, RADOR RADIO ROMÂNIA