Péntek éjfélkor kezdetét veszi az államfőválasztási kampány, egy hónap múlva tartják az első fordulót
Péntek éjfélkor kezdődik és november 23-án reggel 7 óráig tart az államfőválasztás első fordulójának kampánya. A második fordulóra december 8-án kerül sor. November 24-én 14 államfőjelölt közül választhatnak a szavazati joggal rendelkező román állampolgárok. A választópolgárok csakis a bejelentett lakóhelyen vagy tartózkodási helyen szavazhatnak, Bukarestben pedig csak abban a körzetben, ahol az állandó listákon szerepelnek. Az Állandó Választási Hatóság (BEC) honlapján megtalálható annak a szavazókörzetnek a címe, amelyhez a választópolgár tartozik. A más településen tartózkodó választópolgárok bármelyik szavazkörzetben leadhatják vokusokat, amennyiben szerepelnek a pótlisákon. A külföldön lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező román állampolgárok levélszavazatban élhetnek szavazi jogukkal, ha e lehetőség mellett döntöttek, illetve bármely, a külföldön kialakított szavazókörzetben. Az Állandó Választási Hatóság elnöke, Toni Greblă elmondása szerint 6 650 választópolgár regisztrált az intézmény honlapján levélszavazásra. „Ezen polgároknak október 30-ig megküldik a Román Postán keresztül az első és a második forduló szavazólapjait tartalmazó borítékokat a visszaküldési borítékokkal együtt, amelyeket november 21-ig kell eljutattni a Választási Irodához, fűzte hozzá Toni Greblă. Az országban november 24-én, reggel 7 órakor kezdődik és 21 órakor fejeződik be a szavazás Románia elnökének megválasztására. Ha az urnák zárásakor még sorban állnak, vagy a szavazókörzetben vannak választópolgárok, a szavazókörzet elnöke elrendelheti a szavazás meghosszabbítását 23:59-ig, amikor a rendszer automatikusan bezár.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.24)
A hétvégén Románia áttér a téli időszámításra
Október 27-től, vasárnaptól Románia áttér a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat. Bár nemzetközileg vitatott döntésről van szó, az időváltoztatás az energiatakarékosság gondolatán alapul, azáltal, hogy a tevékenységi órákat a természetes fényhez igazítják. Az intézkedés több órányi természetes fényt biztosít számunkra reggel, de olyan napokat is, amikor korábban sötétedik. Az Európai Bizottság által néhány évvel ezelőtt készitett nyilvános konzultáció szerint az európai polgárok többsége ellenzi az óraátállítást. A testület már próbálkozott az intézkedés megszüntetésével, de feladta szándékát, mivel az európai államoknak nem sikerült közös nevezőre jutniuk abban, hogy a nyári vagy a téli időszámitás közül melyiket őrizzék meg.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.24)
Néhány napja újabb munkálatok kezdődtek a Giurgiu-Ruse Barátság hídon
Míg a bolgár oldalon a nyártól kiterjedtebb munkákat végeznek, a román oldalon most a dilatációs hézagokat javítják. A munkálatok még jobban leterhelik a hidat, a sofőröknek órákat kell várniuk az átkelésre. A sofőrök azt remélik, hogy a szabad mozgási és szárazföldi határokkal rendelkező schengeni térségbe való belépés valamelyest javít majd a helyzeten. A Barátság híd dilatációs hézagainak javítási munkálatai idén december 1-jén fejeződnek be. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10. 24)
Marcel Ciolacu miniszterelnök a legesélyesebb államfőjelölt
Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnöknek van a legnagyobb esélye arra, hogy a romániai elnökválasztás első fordulójában az élen végezzen, potenciális ellenfelei közül pedig csak a függetlenként induló Mircea Geoană volt NATO-főtitkár-helyettessel szemben maradna alul a küzdelemben a választás második fordulójában, derült ki az Inscop közvéleménykutató intézet friss felméréséből, amelynek az elnökválasztással kapcsolatos adatsorát csütörtökön tették közzé. A Libertatea című lap által megrendelt felmérés válaszadóinak 72 százaléka ígérte biztosra részvételét az év végi elnökválasztáson, amiből – a korábbi évek tapasztalata alapján – az Inscop 58,6 százalékos részvételt valószínűsít. A megkérdezettek 24,1 százaléka adná voksát a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökére a november 24-i első fordulóban, míg 20,7 százalékuk George Simionra, a többi parlamenti párt által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökére, 18,1 százalékuk Mircea Geoanára, 15 százalékuk Elena Lasconira, a magát jobbközép pártként meghatározó Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökére, 8,2 százalékuk Nicolae Ciuca házelnökre, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökére, 5,1 százalékuk a függetlenként induló Cristian Diaconescu volt külügyminiszterre, 3,8 százalékuk pedig Kelemen Hunorra, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökére szavazna. Az Inscop – ugyanazon, október 11-18 között végzett felmérés keretében – a december 8-án tartandó második forduló lehetséges kimenetelét is vizsgálta. Az összegyűjtött adatok szerint Marcel Ciolacu 56 százalékkal nyerne, ha George Simionnal, 53 százalékkal, ha Elena Lasconival és 63,1 százalékkal, ha Nicolae Ciucával kerülne szembe a második fordulóban. A felmérés szerint a szociáldemokrata kormányfőből csak akkor nem lesz államfő, ha Mircea Geoană lesz az ellenfele a második fordulóban, aki 55,6 százalékkal nyerné az elnökválasztást. Az 1100 fős reprezentatív mintával készült kutatás hibahatára elvileg 3 százalék alatt van, de Remus Stefureac Inscop-igazgató felhívta a figyelmet, hogy a választók „példátlan” bizonytalansága közepette bármely váratlan esemény, vagy a két forduló között, december elsején lebonyolítandó parlamenti választás eredménye teljesen felboríthatja a mostani előrejelzéseket a romániai elnökválasztás kimenetelét illetően.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.24)
Az Európai Parlament csütörtökön kihirdeti a 2024-es Szaharov-díj nyertesét
Az Európai Parlament ma kihirdeti az idei Szaharov-díj nyertesét. E kitüntetést minden évben olyan személyeknek vagy szervezeteknek ítélik oda, akik elkötelezettek az emberi jogok és a gondolatszabadság védelmében. A három döntős: egy azerbajdzsáni korrupcióellenes aktivista, venezuelai ellenzéki vezetők, valamint a békéért küzdő izraeli és palesztin civil szervezetek. Dr. Gubad Ibadoghlu, az első döntős azerbajdzsáni akadémikus és korrupcióellenes aktivista, akit 2023-ban letartóztatták, mivel bírálta az ország olaj- és gáziparát, és jótékonysági szervezetet hozott létre az ellopott állami források visszaszolgáltatására. Jelenleg házi őrizetben van és akár 17 évi börtönbűntetésre is itélhetik. A második helyen Maria Corina Machado, a venezuelai demokratikus erők vezetője, illetve a 2024 júliusi választásokat követően megválasztott elnök, Edmundo Gonzalez Urrutia szerepel. Az Európai Parlament Gonzalezt ismerte el Venezuela legitim elnökének. Azonban politikai elnyomás célpontja volt, ezért Spanyolországba kellett menekülnie, ahol politikai menedékjogot kapott. A harmadik helyezett a közel-keleti békéért küzdő két nőszervezet. A „Women of the Sun” a palesztin nők független egyesülete, a „Women Wage Peace” pedig egy arab-izraeli szervezet. 2022 márciusában a két szervezet partnerségre lépett, hogy véget vessen a vérontásnak. A két szervezet vezetőit Nobel-békedíjra is javasolták.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.24)
Rozália Gănciulescu
