A Belügyminisztérium nem tartja szükségesnek az állami katonai szolgálati nyugdíjrendszer módosítását
Ezt a szaktárca közleményben tudatta ma, annak kapcsán, hogy olyan hírek jelentek meg a közösségi médiában, miszerint létezik kormányzati szándék a katonai nyugdíjazások feltételeinek a módosítására, miután a Belügyminisztérium létszámhiánnyal küzd. A Belügyminisztérium cáfolja ezeket az információkat és megerősíti, hogy a belügyi alkalmazottak nyugdíjazásával kapcsolatos álláspontját még november végén kialakította és azon nem kíván módosítani. (Radio România Actualităţi)
A Mentsétek meg Romániát és a PLUS (USR-PLUS) nevű politikai alakulatok közzétették a parlament két házának, illetve a kormánynak a vezetésére vonatkozó javaslataikat
A pártszövetség szerint a miniszterelnöki tisztséget a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének, Ludovic Orbannak kellene betöltenie, míg a törvényhozás két házának a vezetését az USR-PLUS-nak, illetve az RMDSZ-nek kellene ellátnia – tájékoztatta a hallgatókat Cătălin Purcaru, a közszolgálati rádió riportere. A Nemzeti Liberális Pártból származó források szerint ezt a megoldást tegnap, a pártvezetők informális megbeszélésén vetették fel. A tegnapi találkozó célja az volt, hogy kimozdítsa a holtpontról az elakadt kormányalakítási tárgyalásokat, amelyek jelenleg stagnálnak, mert a felek nem tudtak megegyezni a Képviselőház elnöki tisztségét illetően. (Radio România Actualităţi)
Elhalasztották az elektromos háztartási berendezések megújítási programjának az elindítását
A roncsautó-program mintájára elkészült eljárás lényege az, hogy az állampolgárok a beszolgáltatott háztartási gépeik után értékjegyet kapnak, amelyeket felhasználhatnak új gépek és berendezések vásárlása esetén. A program indítását azért kellett elhalasztani, mert az értékjegyek beírását szolgáló számítógépes alkalmazás működése leállt. Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerint a kialakult helyzet elfogadhatatlan azok után, hogy hónapokig tartott a rendszer előkészítése és javasolta Dan Cătălin Vatmanu-nak, a Környezetvédelmi Alap Ügykezelősége (AFM) elnökének a leváltását. Az AFM képviselői szerint a program elindítását internet-biztonsági okok miatt kellett elhalasztani. (Rador Hírügynökség)
600 katona fogja segíteni az epidemiológiai kapcsolat-kutatást
A Honvédelmi Minisztérium által felajánlott segítséget a megyei egészségügyi igazgatóságok veszik igénybe. Az első 230 honvéd már tegnap megkezdte sajátos küldetését az ország 20 megyéjében. A többiek Bukarestben, illetve az ország azon megyéiben fognak az egészségügyi szakemberek rendelkezésére állni ott, ahol igény lesz a munkájukra. (Rador Hírügynökség).
December 21-én tartja alakuló ülését az új összetételű parlament
Az erről szóló elnöki dekrétumot ma írta alá Klaus Iohannis államfő. A december 6-án megválasztott parlament 21-én, hétfőn 12.00 órai kezdettel tartja első ülését. Az alkotmány értelmében a megválasztott parlamentnek 20 napon belül kell megtartania alakuló ülését, ami akkor törvényes, ha a megválasztott képviselők legalább két harmadának a mandátumát igazolták és azok letették a törvényhozói esküjüket. (Rador Hírügynökség)
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a román–magyar megbékélés szükségességére hívta fel a figyelmet az 1989-es romániai forradalom 31. évfordulója alkalmából tartott temesvári rendezvény megnyitóján
Az évforduló alkalmával az EMNT, valamint az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának (PEMC) szervezésében tartanak megemlékezést a temesvári belvárosi református templomban, a rendszerváltó forradalom kitörésének helyszínén. A járványhelyzet miatt internetes közvetítésben tartják meg azt a konferenciát, mely a kisebbségek diktatúra alatti elnyomását vizsgálja.
Tőkés László nyitóbeszédében úgy értékelte, hogy a romániai magyar közösség és egyházainak kisebbségi elnyomatása meghatározó szerepet játszott a nemzeti kommunista Ceaușescu-rezsim elleni lázadásban. Felidézte: 1989-ben a román kommunista hatalom megpróbálta egymásnak ugrasztani a többségi románokat és a kisebbségi magyarokat, ők azonban nem engedtek a nacionalista diverziónak, és példás módon összefogtak közös ellenségükkel, az ateista, nacionál-kommunista diktatúrával szemben.
Tőkés László szerint mintegy tíz etnikai és ugyanannyi egyházi közösség vallási-politikai szolidaritásának köszönhetően válhatott Temesvár Románia első szabad városává december 20-án. „Ezt nevezzük Temesvár szellemének, mely a román–magyar történelmi megbékélés ígéretét és esélyét hordozta magában” – idézte fel az EMNT elnöke. Hozzátette: az 1990 márciusában született antikommunista Temesvári kiáltvány 4. pontja is a románok és más nemzeti közösségek egymás iránti kölcsönös tisztelete és toleranciája mellett tett hitet, de a temesvári csodának hamar vége szakadt.
Tőkés László megállapította: a visszarendeződés erői által szervezett marosvásárhelyi pogromkísérlet már 1990 márciusában megrontotta a román–magyar kapcsolatokat, és „azóta is az államnacionalizmus szintjén mozgó magyarellenesség jellemzi Románia kisebbségpolitikáját”. Az államnacionalizmus példáiként említette, hogy Beke István és Szőcs Zoltán személyében jelenleg is magyar politikai foglyok ülnek a börtönben, diszkriminatív jogi és adminisztratív eljárások sújtják a magyar nyelv- és szimbólumhasználatot, a kommunizmus idején elkobzott egyházi és magyar tulajdonok visszaszolgáltatása harminc év alatt sem történt meg, az úzvölgyi magyar katonatemetőt román ultranacionalisták gyalázták meg és bitorolják, Klaus Iohannis államelnök és más román vezető politikusok pedig nyilvános módon uszítanak a magyar közösség ellen. Azt is a bizonyítékok közé sorolta, hogy harminc éve várat magára az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes agresszió kivizsgálása, a tettesek felelősségre vonása.
Tőkés László aggasztónak találta, hogy a december elején tartott romániai választásokon a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is bejutott a román törvényhozásba, és az alakulat képviselői között olyan magas rangú nyugalmazott katonatisztek is szerepelnek, akik 1989 decemberében a forradalom elfojtásáért szorgoskodtak. A korábbi európai parlamenti képviselő reményét fejezte ki, hogy a magyarok politikai képviseletével közös kormányzásra készülő Nemzeti Liberális Párt és annak volt elnöke, Klaus Iohannis államfő felhagy eddigi magyarellenes politikájával, és kellő módon elhatárolódik a magyargyűlölő AUR-tól.
„Szívből kívánom, hogy a temesvári népfelkelés mostani évfordulója mementóul szolgáljon a román–magyar megbékélés megvalósítására” – fogalmazott beszédében Tőkés László. (MTI – Rador Hírügynökség)
