Megemelnék a fűtés-támogatásra jogosító havi jövedelem felső határát
A kormánykoalíció pártjainak szándéka az, hogy az 1400 lejes segélyt azok is megkapják, akiknek a havi jövedelme háromezer lej alatt van (a felső jövedelemhatár jelenleg kétezer lej) – nyilatkozta ma Nicolae Ciucă miniszterelnök. A kormányfő szerint ez a döntés attól függ, hogy milyen módon fogják tudni felhasználni a rászoruló személyek támogatására előirányzott 2,2 milliárd eurót, tekintettel arra, hogy ebből a pénzből más szociális célkitűzéseket is szeretnének megvalósítani. (Radio România Actualităţi)
Február 1-je és 20-ika között osztja szét a Román Posta az úgynevezett „energiakártyákat”
Azokról az elektronikus fizetőeszközökről van szó, amelyekkel a kedvezményezettek kiegyenlíthetik a villamosenergia- és fűtésszámláikat, illetve tűzifát vásárolhatnak. Marcel Boloş a beruházások és európai alapok minisztere ma úgy nyilatkozott, hogy a kártyákkal a jogosultak a postahivatalokban, közvetlenül a kézbesítőnek vagy online szolgáltatások révén is kifizethetik a számláikat. Azok, akik tömbházakban laknak egy közbeeső lépést is meg kell tegyenek, nevezetesen be kell szerezzék a lakóbizottság ügykezelőjétől az úgynevezett érvényességi igazolást. A fizetés módjától függetlenül azonban a kedvezményezetteknek három dokumentumot kell bemutatniuk: személyazonossági igazolványt, az energiakártyát és az érvényességi igazolást. Ennek birtokában a postahivatal vagy online fizetés esetében a kormány jóváhagyja a fizetést – nyilatkozta a közszolgálati rádió ma reggeli hírműsorában a miniszter, aki hozzátette, hogy reméli, a jövő héten a kormány jóváhagyja az erre vonatkozó szabályozást.
A Román Posta elérhetővé tette a 031.9966-os zöld számot, amelyen az állampolgárok további részleteket tudhatnak meg az eljárásról. Az energiakártyák értéke 1400 lej, amelyet a jogosultak két részletben kapnak meg februárban, illetve szeptemberben. (Radio România Actualităţi)
Temesvár egyike azon hazai városoknak, ahol az ukrajnai menekültek a legjobb ellátásban részesülnek
Ezt Iana Sarafolean ukrán ügyvédnő nyilatkozta, aki már több éve Romániában él. A háború elől menekülők itt nemcsak anyagi segítséget, hanem pszichológiai tanácsadást is kapnak.
Iana Sarafolean: „Temesvár nagyon jól felkészült. Azok az ukránok, akik ide kerültek szerencsésnek mondhatják magukat, az itteniek támogatják, segítik és tanácsokkal látják el őket. Az ide érkező ukránok tájékoztatást kapnak és segítséget bármilyen természetű gondjaik megoldásában. A gyerekek tanulhatnak, orvosi ellátásban részesülnek, találtak olyan orvosokat és ápolókat akik beszélnek oroszul vagy ukránul, ha pedig nem, akkor tolmácsokat használnak, tehát minden rendben van, de itt kevesen vannak. Azok a települések vannak menekültekkel zsúfolva, amelyek a határ közelében vannak” – nyilatkozta az ügyvédnő a közszolgálati rádió temesvári stúdiójának. (Radio România Actualităţi)
Az egyesülés ünnepe kapcsán kialakult úgynevezett „kisvakáció” után a diákok visszatértek az iskolapadokba
Lesznek azonban köztük olyanok is, akik mindössze nyolc nap múlva ismét vakációra mennek. Az Ilfov és Suceava megyei diákok február 6-ika és 10-ike között ismét vakáción lesznek. Az egy hetes szünidőt más tíz megyében február 13-ika és 17-ike között, a többi megyében és Bukarestben pedig 20-ika és 24-ike között adják ki. Ebben az évben először a megyei tanfelügyelőségek dönthették el a vakáció megtartásának időszakát. (RADOR Hírügynökség)
Románia az utóbbi két évtizedben behozta az európai uniós GDP-átlaghoz viszonyított lemaradása csaknem kétharmadát
Ezt a Hotnews.ro hírportál közölte tegnap, a CursDeGuvernare gazdasági szaklap egy friss elemzésének következtetéseit ismertetve.
Az Eurostat adatai alapján a lap kimutatta: Romániában a NATO-csatlakozással egy időben (2004) kezdődött a jelentősebb gazdasági növekedés, amikor az ország európai uniós integrációs perspektívát is kapott. Romániában 2003-ban az egy főre jutó GDP ugyanúgy az EU átlagának 30,5 százalékát tette ki, mint 1995-ben, de azóta (a 2013-as megtorpanástól eltekintve) évről évre sikerült lefaragnia lemaradásából, így 2021-ben az egy főre jutó román GDP elérte az uniós átlag 74,2 százalékát.
Romániának az uniós átlaghoz viszonyított egy főre jutó GDP-je az utóbbi tíz évben (2011-2021) 19,6 százalékpontot emelkedett, a növekedés üteme szempontjából csak a 87,5 százalékpontot javító Írország és a 22,8 százalékpontot javító Litvánia előzte meg. Románia egy főre jutó GDP-je így már nemcsak Bulgáriáét, hanem Görögországét, Szlovákiáét, Horvátországét és Lettországét is megelőzi.
A statisztikai átlagok azonban hatalmas különbségeket takarnak Romániában az ország egyes régiói között. Bukarestben és (a román fővárost körülvevő) Ilfov megyében az egy főre jutó GDP az uniós átlag 163 százaléka, vagyis több mint kétszerese az országos adatnak, magasabb mint például Svájc országos átlaga. Ezzel szemben az ország legszegényebb térségében, Vaslui megyében az egy főre jutó GDP az országos átlag 36 százalékát teszi csak ki.
Míg a főváros térsége az előkelő 14-ik, Románia észak-keleti gazdasági fejlesztési régiója csak a 266. helyen áll a 281 európai régió egy főre jutó GDP-rangsorában. A moldvai országrész gazdasági teljesítménye gyakorlatilag a bukaresti térség egy ötödét teszi csak ki, ami az egyik legsúlyosabb belső aránytalanság az EU-n belül – állapította meg a gazdasági szaklap. (Bukaresti Rádió)
Székely Ervin – RADOR
