A mai kormányülés napirendjéről
A kormány szerdai ülésén módosítja az Ukrajnából érkező menekülteknek nyújtott pénzügyi támogatás programját. A tervezet szerint a pénzt közvetlenül a menekültek kapják majd, nem pedig a romániai befogadók, mint jelenleg. A végrehajtó testület ma folytatja a kötelező gépjármű-biztosítás (RCA) tarifáinak felső határárát megszabó rendelet kidolgozását, amelynek elfogadását az elmúlt hetekben már kétszer elhalasztottak.
Amint arról a közszolgálati rádió reggeli hírműsorában, Andrei Șerban tudósító beszámolt az elmúlt években folyamatosan emelkedtek a biztosítási szerződések árai, ezért a kormány most hat hónapra be akarja fagyasztani ezeknek az idén február 28-án érvényes szinten.
A végrehajtó hatalom napirendjén van egy sürgősségi rendelettervezet is, amely az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt menekült családok és egyedülállók romániai szállásköltségeinek fedezésére havi 2000 lejes összeget állapít meg, egyszeri, legfeljebb négy egymást követő hónapra. A négy hónap letelte után ezek a személyek a munkaközvetítő ügynökségeknél történő regisztrációt követően hozzáférhetnek a munkanélküli biztosítási rendszerhez és a foglalkoztatást ösztönző intézkedésekhez. Jelenleg az Ukrajnából érkező menekülteket befogadó magánszemélyek személyenként napi 20 lejes étkezési-, és napi 50 lejes szállásköltséget számolhatnak el. Mint ismeretes, a közelmúltban a sajtó több olyan esetről számolt be, amikor a menekülteket befogadó magánszemélyek eltulajdonították a náluk megszálló embereknek járó kormánytámogatást. (Radio România Actualități)
Ma ingyen látogathatók egyes fővárosi múzeumok
A fővárosi Román Nemzeti Művészeti Múzeum szerdán különleges, ingyenes látogatási programmal várja az érdeklődőket. A Nemzeti Galéria, az Európai Galéria, a történelmi műemlékegyüttesek, valamint a Calea Victoriei székházban található időszaki kiállítások 12:00 és 20:00 óra között lesznek nyitva, és a nagyközönség számára ingyenes tárlatvezetéseket is tartanak. A bukaresti Országos Térkép- és Régi Könyvmúzeum, amely egyike a világ kevés ilyen jellegű kulturális intézményének, különböző rendezvényekkel ünnepli ebben a hónapban fennállásának 20. évfordulóját. Szerdától április 9-ig ingyenes belépő, tárlatvezetések, valamint klasszikus és dzsessz koncertek várják a közönséget. (Radio România Actualități)
Holnap is rossz idő lesz az ország északi részén
A meteorológusok csütörtök 14:00 óráig meghosszabbították a narancssárga színjelzésű figyelmeztető kódot Botoşani megyére. Elmondásuk szerint addig erős havazás és újabb hóréteg képződik, a szél pedig hóviharszerűen akár 75 kilométeres óránkénti sebességgel fújhat majd. Közben a Botoșani megyei utakon a hóban elakadt több tucat személygépkocsit, egy négy dialízisre szorult személyt szállító mentőautót és két kisbuszt 16 utassal, köztük két gyermekkel a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség útellenőrző bevetésen lévő munkatársai segítettek továbbjutni. Vrancea megyében a Mărășești-i Sürgősségi Helyzetekért Felelős Önkéntes Szolgálat sikeresen mentett ki két felnőttet akiknek a gépkocsija elakadt a hóban. Az áramszolgáltatás 22 településen szünetelt, miután a rossz időjárás miatt 96 transzformátor-állomás meghibásodott – jelentette Gabriel Sava, a közszolgálati rádió tudósítója. (Radio România Actualități)
Răzvan Ioan Dincă, a közszolgálati rádió elnök-vezérigazgatója nyilatkozott az általa rendezett, „Az Operház fantomja” című előadásról
A Bukaresti Nemzeti Opera 2023. március 31-től mutatja be a közönségnek Az Operaház fantomját. Andrew Lloyd Webber musicalje futott az eddigi leghosszabb ideig a Broadway-n. A műfajnak ezt a komplex produkcióját először játsszák a Nemzeti Operában, Răzvan Ioan Dincă rendezésében.
Răzvan Ioan Dincă: Úgy gondolom, hogy egy rendező számára egyedülálló lehetőség egy olyan címmel találkozni, mint Az operaház fantomja. Általában nagyon ritkán adódik ilyen lehetőség, és amikor adódik, akkor ki kell használni. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy ha egyszer elfogadod az ötletet, hogy egy olyan előadást rendezz, mint Az Operaház Fantomja, akkor hatalmas felelősség nehezedik a válladra, mert ez az előadás nem marad észrevétlen. Ugyanolyan nagy az esélye annak, hogy az előadás rosszul sikerül, mint annak, hogy nagyon jól. És aztán a két lehetőség között ide-oda ingadozva hatalmas felelősséget rak a rendező vállára, aki a show fő alkotója, és ilyen értelemben mi megkaptuk a non-replikációs jogokat, ami azt jelenti, hogy nem csinálhattuk meg ennek a rendkívüli címnek az eredeti előadásait, eredeti színpadra állítását, és a nulláról kellett csinálnunk egy előadást, mindennel együtt, ami azt jelenti, hogy csak a zenét és a szöveget tartottuk meg. Semmi más nem létezik ebben az előadásban, úgy értem, semmi nem szerepel ebben az előadásban más rendezésekből, ami megint csak egyfajta nyomást jelent, mert eredetinek kell lenned, amikor a múltban nagyszerű rendezők, nagyszerű koreográfusok, nagyszerű díszlettervezők nyúltak ehhez a darabhoz, és hatalmas sikert arattak vele szerte a világon. Természetesen Romániáról beszélünk, ahol nincs túl nagy piaca a musicaleknek, ugyanakkor a közönség, különösen a Bukaresti Nemzeti Opera közönsége, egy igényes közönség, olyan közönség, amely alaposan ismeri az előadás szabályait, és ezért, amikor megnéz egy előadást, tudja, hogyan értékelje azt. És akkor Az Operaház fantomja a bukaresti Nemzeti Operában olyan, ami már az elején sem hagyhat érzelemmentesen. És így, ezeknek az érzelmeknek a jegyében zajlottak a próbák, a munka pillanatai a művészekkel, a technikai stábbal, a kreatív csapattal. Hosszú volt a munka ezen az előadáson. Alapvetően tavaly augusztus-szeptemberben kezdtünk el gondolkodni ezen az előadáson, és miután megállapítottuk, hogy meg tudjuk csinálni, ezután még keményebben kezdtünk el dolgozni, hogy végig tudjuk vinni. Tehát először a saját magunkkal való kreatív munka volt, majd miután eldőlt, hogy megcsináljuk ezt az előadást a Nemzetiben, a dolgok úgymond szervezett formában haladtak tovább, de az „Operaház fantomja” megszállottsága már régóta velünk van. Engem is nagyon érdekelt, hogy felfedezzem azt a színházi oldalt, amit Andrew Lloyd Webber feltételezett a zenéjében, és azokat a pszichológiai rétegeket, amelyeket a zene magában hordoz. Ez pedig arra késztetett, hogy a partitúra és a librettó mélyére hatoljak, és mélyen együtt dolgozzak a művészekkel. Ugyanakkor egy olyan néző szavaival élve, aki már látta ezt a színpadra állítást, aki azt mondta, hogy „micsoda öröm, hogy sikerült mindenki számára érthetővé tenni”, ugyanakkor azok számára, akik értettek hozzá, bizonyos fajta internalizációkat vagy, tudom, olyan gondolatokat is létrehozni, amelyek túlmutatnak a tömegközönség, a színházi emberek érzékelésén, akik úgy érezték, hogy ennek az előadásnak művészileg is van mondanivalója. Ez nem csak egy kommersz előadás, ez egy olyan előadás, amit egyszerre akartunk színházivá és látványossá tenni, célul tűzve ki, ahogy az iskolában nem tanítják nekünk, hogy törekedjünk a sikerre. Mi is a sikerre törekedtünk, és a rendezőn keresztül törekedtünk erre az előadásra – én legalábbis rendezőként mindig a közönség felfogására gondolok, de nem adózom ennek a felfogásnak, hanem úgy próbálom csinálni, hogy a közönséget egy olyan útra vezetem, amit felkínálok nekik, amivel először nem tudnak azonosulni, de utána, ha sikerül meggyőznöm őket, akkor rátérnek, végigmennek rajta és tetszik nekik. Hiszem, hogy a nézőnek mindig szüksége van meglepetésekre, olyan dolgokra, amikre nem számít, mégis tetszenek neki, és megnyerik a tetszését. És ezeknek a jegyében zajlottak még a próbáink is, és az előadók úgymond mind benne voltak. Azaz, teljesen belementek, ránk, mint alkotócsapatra. Ez egy összetartó, egységes alkotócsapat volt, egységes elképzeléssel, és azt hiszem, ez meg is látszik ezen a színpadra állításon. Természetesen mindannyian, akik ezen az előadáson dolgoztunk, tapasztaltak vagyunk a szakmában. És amikor egy musical címével foglalkozom, általában bármilyen musical nehéz, de Az Operaház fantomja a legnehezebb a nehezek közül, mert, még egyszer mondom, ez egy olyan darab, amely az elején azt az érzést kelti az emberben, hogy elég, ha gyönyörű a zene, és minden működik. Nos, ez egyáltalán nem így van. Amikor az ember rájön, hogy nem elég ezt csinálni, vagyis egy kicsit megható koncertet adni, hanem bele kell menni a zenei dráma mélyére, a librettó tényleges drámájába, akkor rájön, hogy mennyi minden van ott elrejtve. És ami Webber koncepcióját illeti, amikor a zenét is komponálta, és szinergiába hozta a librettóval, azt hiszem, színházi esztétikáról beszélünk, és arról, hogy az előadóművészet jelenleg milyen módon zajlik. Ez a színpadra állítás úgyszólván a színházi élet általános szatírájának dimenzióját kapja, és egyben önvizsgálat és kitekintés is, hogy miként lehet az előadást kezelni mostantól kezdve századunkban, amikor a nézők annyi lehetőséget kapnak arra, hogy a lehető legjobban kihasználják az időt. És ezért mindig azon gondolkodunk, hogyan tarthatnánk meg a nézőtéren, olyan kulturális komponenst kínálva neki, amely erősíti az érzékeit, de a szellemiségét is. (Radio România Actualități)
Ervin Székely
