2024. március 14

Moszkva birtokába maradt román kincstár kérdése az Európai Bizottság és az Európai Parlament elé került

Az Európai Bizottság ma nyílatkozik a Moszkva birtokában maradt román kincstárról, mig az Európai Parlament megvitatja azt az inditvány, amelyben egyebek mellett a kincstári kérdés felvételét kérik az Európai Unió-Oroszország kétoldalú agendába. Az indítványt hat képviselőcsoport – többségükben román – európai parlamenti képviselője nyújtotta be. Az első világháború idején Románia kincstárát –  amely 91,5 tonna aranytartalékból, örökségi tárgyakból, királyi ékszer- és érmegyűjteményből, ritka könyvekből és kéziratokból, egyes intézmények archívumaiból és magánművészeti gyűjteményekből állt –  megörzés végett Oroszországba küldte. A Szovjetunió visszaadta a kincstár kis részét, különösen néhány műtárgyat és dokumentumot. A kincstár visszaszolgáltatásának kérdését évtizedek óta tárgyalja a román-orosz vegyes bizottság, de Moszkva mindeddig semmit sem volt hajlandó visszaadni.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.14)

A csütörtöki kormányülés napirendjén szerepel az Országos Adóhatóság átszervezési terve

Ez az első lépés, amelyet meg kell tenni az intézmény digitalizálására és hatékonyságának növelésére hívatott folyamat megkezdése előtt, állítják a hatóságok.A csütörtöki kormányülésen jóváhagyják  a kapcsolattartási adatok országos nyilvántartásának létrehozását és kezelését, melynek célja a közigazgatás és az állampolgárok közötti interakció javítása. Az ANAF átszervezéséről szóló sürgősségi rendelettervezet előírja az ügynökség harmadik alelnöki posztjának létrehozását, a jogi személyiségről való lemondást és a Nagyadózók Igazgatási Főigazgatóságának ANAF általi átvételét, valamint a csalás elleni felügyelői végrehajtási és irányítási funkciók létrehozását. Egy másik sürgősségi rendelettervezet az idén július 31-ig biztosítja a pénzforrások kiutalását az Egészségügyi Minisztérium mobil orvosi diagnosztikai és kezelési képességeinek kiépítésére. A kormány asztalán van az a döntés is, amely a hatóságok és intézmények kapcsolattartási adatbázisának létrehozását szorgalmazza. E nyilvántartás lehetővé teszi a polgárok, a vállalkozások és más érdekelt felek számára, hogy könnyen és gyorsan hozzáférjenek az adatokhoz, igy nem kell majd keresniük az információkat különböző platformokon vagy weboldalakon. Az elérhetőségek központosítása megkönnyítia kommunikációt és az együttműködést a különböző hatóságok és közintézmények között, valamint lehetőséget ad arra, hogy a polgárok is lássák, hogyan osztják el a közpénzeket a különböző hatóságok és intézmények között.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.14)

Több romániai vezető politikus gratulált Klaus Iohannis államfő jelölésének a NATO főtitkári tisztségére

Több romániai vezető politikus üdvözölte Klaus Iohannis államfő jelölését a NATO főtitkári tisztségére, úgy vélve, hogy amennyiben győzni fog, országunk sokkal nagyobb befolyást fog élvezni. Iohannis jelölésére épp akkor került sor, amikor Románia és más keleti partnerek nagyobb képviseletet kértek a NATO-struktúrákban, mivel jelenleg a regionális biztonságot Oroszország ukrajnai agressziója fenyegeti.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.14)

Cătălin Cherecheş romániai börtönben fogja letölteni büntetését

Alina Gorghiu igazságügyi miniszter szerda este hivatalosan bejelentette, hogy egy müncheni bíróság Cătălin Cherecheş kiadatásáról döntött, és biztosított afelöl, hogy a volt nagybányai polgármester itthon fogja letölteni ötévi börtönbüntetését. A miniszter szerint ismét bizonyítékot nyert, hogy büntetőügyekben kivételesen jó a román-német igazságügyi együttműködés. Mint ismert, Cătălin Cherecheşt vesztegetés többrendbeli elfogadása miatt öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a kolozsvári táblabíróság, november 24-én. A jogerős ítélet kihirdetésének napján Cherecheş egy rokonának érvényes személyi igazolványát felmutatva a petei határátkelőn keresztül távozott az országból. Néhány nappal később Németországban elfogták és őrizetbe vették.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.14)

A Romániai Európai Intézet kerekasztal megbeszélést tartott az Európai Unió bővítéséről és Európa jövőjéről

„Minden akadály ellenére az Európai Unió újabb bővítése felé haladunk, de már nem vagyunk a folyamat korábbi hullámainak helyzetében”, ez volt az  ,,Enlargement and the Future of Europe: Vews from Capitals” (nyers fordításban: A bővítési folyamat és Európa jövője: különböző fővárosok perspektívái) című gyűjteményes kötet bemutatása alkalmából a Romániai Európai Intézet (IER) és a Trans European Policy Studies Association által közösen szervezett online vita résztvevőinek általános következtetése. Az IER vezérigazgatója, Oana-Mihaela Mocanu, néhány gondolatban összefoglalta a vitából levezetett főbb elemeket: „Nincs egyetlen bővítési verzió. Komolyan mérlegelni kell az Európai Unió felkészültségének szintjét az újabb bővítésre, valamint az emberekkel, az európai polgárokkal kapcsolatos szempontok fontosságát. Az előzőektől eltérő bővítésről beszélünk. A folyamat gyorsaságának szükségessége potenciális veszélyt jelenthet. Szintén fontos az új csatlakozási módszertan elsajátítása, valamint a tagjelölt országok kormányzásának minősége. Emellett figyelembe kell vennünk a jelenlegi kontextust is, amely valóban eltér a korábbiaktól”.
Kerry Longhurst, a varsói Collegium Civitas professzora kitért arra, hogy az Európai Unió bővítésének fő eleme a geopolitikai helyzetre és egyes tagjelölt államok belső problémáira összpontosit. Egy másik új elem az, hogy egyes államok gyorsan akarnak csatlakozni az EU-hoz, ami eltér a korábbi, hosszú és több szakaszra felosztott bővitési folyamatoktól, mondta Kerry Longhurst professzor. Eliza Vaș, a Romániai Európai Intézet szakértője, az Európai Unió bővítési folyamatának szentelt kötet román fejezetének társszerzője további szemelőtt tartandó kritériumokat sorolt fel.”Úgy gondolom, hogy fel kell készülnünk arra a helyzetre, amikor több tagállama lesz az EU-nak, ami azt jelenti majd egyes országok számára, hogy az európai alapok nettó kedvezményezettjéből nettó befizetővé válnak, és ezért fontosnak tartom, hogy a közbeszédben a hangsúlynak az Európai Unióhoz való tartozás eredményezte gazdasági és pénzügyi haszonról az EU-hoz való csatlakozás nyomán megszerzendő értékek, stabilitás, modernizáció és intézményi változások irányába kell elmozdulnia”, magyarázta Eliza Vaș. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 03.14)

Rozália Gănciulescu