Csaknem 150 ezer háztartás részesül a Zöldház programból
Csaknem 150 ezer háztartás részesül a Zöldház programból, amelyhez az elmúlt két évben csatlakoztak, így a zöldenergiát használó romániaiak száma 450 ezerre emelkedett, családonként átlagosan három fővel számolva, nyilatkozta Bogdan Balanişcu környezetvédelmi államtitkár egy szakkonferencián. Elmondta, idén a tárolóforrást, azaz az akkumulátorokat is finanszírozták, ami további előnyöket jelent mind az otthonok számára, ahova a fotovoltaikus paneleket telepítik, mind a program keretében dolgozó telepítők számára. A Zöldház program 2023-as kiírásában mintegy 80 ezer igénylő kapott támogatást áramfejlesztő napelemek felszerelésére, idén pedig további 67 ezer házra kerülhet napelem a program keretében. „Két év alatt ez közel 150 ezer házat jelent, és mivel a statisztikai átlag családonként három fő, hozzávetőlegesen 450 ezerre tehető azoknak a száma, akik zöldáramot használhatnak”, fogalmazott a miniszter. Idén szeptember 27. és október 8. között lehetett állami támogatást igényelni áramfejlesztő napelemek felszerelésére. A Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM) ebben az évben rekordösszeget, mintegy 2 milliárd lejt szánt a programra.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.22)
Corina Crețu korábbi európai biztost nevezték ki a Közvállalkozások Teljesítményét Ellenőrző és Értékelő Ügynökség ideiglenes elnökévé
Marcel Ciolacu miniszterelnök döntése értelmében Corina Crețu korábbi európai biztost nevezték ki a Közvállalkozások Teljesítményét Ellenőrző és Értékelő Ügynökség ideiglenes elnökévé. Corina Creţu e tisztséget mindaddig tölti be, amíg a törvénynek megfelelően, pályázat útján, ki nem nevezik a vezetői csapatot. Az ügynökség létrehozása egyike azoknak a reformoknak, amelyeket Románia vállalt az Országos Helyreállítási Tervben (PNRR), melynek működését az Európai Bizottság hiányosnak véli és emiatt zárolta a 3. számú, 2 milliárd eurós kifizetési kérelmet. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.22)
A román bankok 114 milliárd lejes új hitelt nyújtottak a lakosságnak és a vállalatoknak 2024 első nyolc hónapjában, ami 28%-os növekedést jelent
A romániai kereskedelmi bankok adatai szerint a román bankok összesen csaknem 114 milliárd lej értékben nyújtottak hitelt az év első nyolc hónapjában, 28%-kal többet, mint 2023 azonos időszakában. Az idei év első nyolc hónapjában csaknem 50 milliárd lejt, azaz a banki hitelek összértékének mintegy 44 százalékát tették ki a cégeknek nyújtott hitelek, a többi a lakosságnak hitelezett összeg. A pénznemek szerinti bontásból kiderül, hogy a folyó év első nyolc hónapjában a hitelek mintegy 83%-át lejben, 16%-át euróban, egy százalékát pedig amerikai dollárban adták, ami jól mutatja a lakosság nemzeti valuta iránti bizalmát, és hozzájárul az árfolyamkockázat mérsékléséhez is. Jelenleg a nem állami hitelek egyenlege, az új hitelek összege és a törlesztések különbözeteként számolva, elérte a 408 milliárd lejt, ami közel 15 százalékkal haladja meg a tavalyi év azonos időszakát. Szakemberek szerint a romániai bankrendszer jelenleg jó pénzügyi helyzetben van, minden mutatója meghaladja az Európai Unió bankszektorainak átlagát. A román bankok stabilak és jól tőkésítettek, a fizetőképességi mutató júniusban elérte a 24 százalékot, ami háromszorosa az előírt minimumnak. A likviditási fedezettség mutatója ugyanakkor márciusban 286 százalék felett állt, míg az európai átlag 167 százalék volt.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.22)
Romániában a csirkehús fogyasztása a 2022-es 27,5 kg/főről tavaly 28,2 kg-ra nőtt
Romániában a csirkehús fogyasztása a 2022-es 27,5 kg/főről tavaly 28,2 kg-ra nőtt, miután a termelés közel 725 000 tonnára emelkedett 2023-ban. Bár a baromfihús fogyasztása meghaladja az egy főre jutó évi 25 kg európai átlagot, a szárnyashús fogyasztása a második helyen áll a románok preferenciái között a sertéshús után, az afrikai sertéspestis okozta válság ellenére. Ami a tojásfogyasztást illeti, Romániában az éves átlag 250/fő, ami valamivel meghaladja a 235 tojás/fő európai átlagot. A Romániai Baromfitenyésztők Szakszervezete szerint ilyen feltételek mellett is elegendő a hazai baromfihús- és tojástermelés a hazai fogyasztás biztosításához, de a termékek exportra szállításához is.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.22)
Az IMF frissített jelentést tesz közzé a világgazdaságról
A globális pénzügyi vezetők ezen a héten találkoznak Washingtonban a közel-keleti és ukrajnai háborúk miatt kialakult bizonytalanság és lassú gazdasági növekedéstől való félelem, valamint az amerikai választások miatti aggodalmak közepette, amelyek új kereskedelmi csatákat robbanthatnak ki és ronthatják a nemzetközi együttműködést.A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank éves találkozóján az Egyesült Államok szövetségi fővárosában a világ minden tájáról több ezer finanszírozó, központi bankár és civil társadalmi csoport vitatja meg a világgazdaság élénkítésére, a magas adósságszint kezelésére és a zöldenergiára való áttérés előmozditására hivatott intézkedéseket. Másrészt, a Nemzetközi Valutaalap kedden közli frissített jelentését a világgazdaságról. Júliusban az IMF ez évre 3,2 százalékos, jövőre 3,3 százalékos világgazdasági növekedést prognosztizált, de az elemzők Donald Trump esetleges november 5-i választási győzelmét várják, ami jelentősen módositja a nemzetközi gazdasági rendszert, új vámokat vezet be az Egyesült Államokban és megváltoztatja az éghajlati együttműködést. A washingtoni találkozók további fontos témája lesz a kínai kereskedelempolitikával szembeni ellenséges hozzáállás, valamint a gazdag országok azon tervei, hogy vámot vetnek ki a Kínában gyártott elektromos autók, félvezetők és napelemek importjára. Kristalina Gheorghieva, az IMF vezetője nemrég arra figyelmeztetett, hogy a háborúk, a magas adósságállomány és az alacsony növekedés az agónia elhúzódásával fenyegetnek és pénzforrások nélkül hagyják a nemzeteket a szegénység leszoritása és az éghajlatváltozás kezelése tekintetében. A kereskedelmi akadályok sűrűsödése olyan, mintha hideg vizet öntenénk az amúgy is lassú növekedést elkönyvelő világgazdaságra. A zűrzavar akkor jön, amikor az IMF előrejelzései az alacsony növekedés és a magas adósság felejthetetlen kombinációjára, a nehéz jövőre utalnak, figyelmeztetett Kristalina Gheorghieva. A globális államadósság az év végére valószinüleg eléri a 100 ezer milliárd dollárt, azaz a globális GDP 93%-át, a leginkább eladósodott országok az Egyesült Államok és Kína lévén. (RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.22)
Egy gramm arany értéke átlépte a 400 lej küszöbértéket
Egy gramm arany értéke átlépte a 400 lej küszöbértéket, azaz 403 lej fölé emelkedett, ami csaknem egy százalékkal jelent többet a Román Nemzeti Bank pénteken bejelentett 399 lej és 92 bani értékhez képest. A nemzeti valuta ugyanakkor felértékelődött az euróval szemben, elérve a 4 lejt és 97 banit, ami 0,02 bani csökkenést jelent az előző jegyzéshez képest. A lej is erősödött az amerikai dollárral szemben, 4 lej és 58 bani árfolyamon jegyezték, ami 0,34 bani csökkenést jelent a múlt héten számított értékhez viszonyitva. A nemzeti valuta azonban leértékelődött a svájci frankhoz képest, a román jegybank számítása szerint közel 5 lej és 30 bani, ami 0,34 bani emelkedést jelent az előző jegyzéshez képest.(RADOR HIRÜGYNÖKSÉG – 10.22)
Rozália Gănciulescu, RADOR RADIO ROMÂNIA
